Vajon miért nem lepődtünk meg, alaposan összezuhant az ipar?

Munkanaphatástól megtisztított adatok alapján a termelés 36,6%-kal csökkent. A koronavírus-járvány miatt megváltozott gazdasági folyamatok hatása ebben az időszakban jelentős volt. A gyártás átmeneti, teljes vagy részleges leállása miatt a járműgyártás termelése kiugró mértékben, ötödére esett. Az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása csak kisebb mértékben szűkült, a gyógyszergyártás termelése pedig közel ötödével bővült.

2020. áprilisban:

• Az ipari termelés volumene 36,8%-kal csökkent az előző év azonos időszakához mérten. (Az első becslésben közölt áprilisi adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott.)
• Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás áprilisban 30,5%-kal visszaesett.
• Az ipari export volumene 43%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A feldolgozóipari exportértékesítés 15%-át képviselő járműgyártás kivitele kiugróan, 77%-kal, míg a 19%-os súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 23%-kal esett vissza.
• Az ipar belföldi értékesítése 18,6, ezen belül a feldolgozóiparé 25%-kal csökkent az előző év azonos hónapjához képest.
• Az iparon belül döntő súlyt (94%) képviselő feldolgozóipar termelése 38, a csekély súlyú bányászaté 39%-kal visszaesett. Az energiaipar kibocsátása (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 4,4%-kal csökkent.

• A legnagyobb mértékben, 80%-kal a feldolgozóipari termelés 10%-át képviselő járműgyártás maradt el az egy évvel korábbitól. Az eddig legnagyobb súlyú alág aránya a feldolgozóiparon belül 16 százalékponttal csökkent a márciusihoz képest. A közúti gépjármű gyártásának volumene 94, a közúti jármű alkatrészeinek gyártásáé 69%-       kal esett vissza.
• A feldolgozóipari termelés 13%-át adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 21%-kal csökkent. A két legnagyobb alágazat közül a jelentősebb, az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 6,9%-kal nőtt, ugyanakkor a kisebb súlyú elektronikus fogyasztási cikk gyártása 28%-kal visszaesett.
• A feldolgozóipari termelésből 16%-kal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártását kevésbé érintette a járvány. A termelés volumene 7,9%-kal kisebb volt, mint az előző év azonos hónapjában, mindkét értékesítési irányban csökkentek az eladások. A legnagyobb súlyt (24%) képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 17,2%-kal visszaesett, míg a második legjelentősebb takarmánygyártás 8,6%-kal emelkedett. Összesen öt alágazatban csökkent a termelés, a legnagyobb mértékben, 31%-kal az italgyártásban.
• Az alágak közül egyedül a gyógyszergyártásban mértünk növekedést: a kibocsátás áprilisban 19,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbi, alacsony bázist; mind a hazai, mind a külpiaci kereslet kedvezően alakult.
• A közepes súlyú alágak közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 25, a fémalapanyag és fémfeldolgozási terméké 28%-kal csökkent az egy évvel ezelőttihez viszonyítva.
• A legkisebb mértékben, 5,2%-kal a villamos berendezés gyártása csökkent.

• Az ipari termelés minden régióban visszaesett az előző év azonos hónapjához képest. A legnagyobb mértékben, 62%-kal Nyugat-Dunántúlon (nagyrészt a járműgyártás leállása miatt), a többiben 11,7 és 44% között csökkent a volumen.
• A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes, új rendelésének volumene 42%-kal kisebb volt a 2019. áprilisinál. Az új belföldi rendelések 34, az új exportrendelések 43%-kal visszaestek. Az összes rendelésállomány április végén 4,7%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.

2020. január–áprilisban az előző év azonos időszakához képest:

• Az ipari termelés 9,2%-kal visszaesett. Az összes értékesítés 63%-át adó külpiaci eladások volumene 10,6, míg a 37%-ot képviselő hazai értékesítésé 5,9%-kal csökkent.
• Az ipari termelés csak Pest régióban (3,4%-kal) és Észak-Alföldön (2,7%-kal) nőtt. A többi régióban 3,8 és 17,9% közötti volumencsökkenést mértünk, a legnagyobb mértékűt Nyugat-Dunántúlon.

Következő megjelenés: Ipar (második becslés), 2020. május – közzététel: 2020. július 14.