Beszélt a magyar útról
Az MNB-alelnöke Párizsban elmondta: azért fontos elmondani az európai országoknak, hogy milyen volt a magyar válságkezelés, mert a „magyar utat” számos kritika és kétkedés kísérte. A magyar út ma már sikeresnek tekinthető, miután az ország kijutott a válságból, és elkerülte Görögország sorsát – vélte Nagy Márton.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
A siker két legfontosabb elemeként az MNB alelnöke a 2010-es fiskális fordulatot – a GDP-arányos államháztartási hiány 2 százalék alá csökkenését, a GDP-arányos államadósság és a devizaadósság csökkentését -, valamint a monetáris politika 2013-ban indult változásait jelölte meg.
A monetáris fordulat alacsony kamatkörnyezetet, egy növekedési hitelprogramot és egy olyan önfinanszírozási programot eredményezett, amely segített az államnak abban, hogy kevesebb devizakötvényt kelljen kibocsátania, és azok inkább belföldön találjanak vevőre, ne külföldi befektetőkhöz kerüljenek – mutatott rá.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A devizahitelek átváltása is „nagyon fontos és jó lépés volt, hiszen egy nagyon jelentős tehertől szabadította meg a lakosságot” – hangsúlyozta az MNB alelnöke. Nagy Márton a bankrendszer konszolidációját is fontos stabilizációs lépésnek nevezte. Jelezte, hogy a növekedési ütem elérte a 3 százalékot, a munkanélküliségi ráta 5 százalék alá csökkent, ami megközelíti a teljes foglalkoztatottságot, az enyhe monetáris politika ösztönzi a gazdasági növekedést.
A fiskális és monetáris fordulat vezetett el oda, hogy Magyarország az összes hitelminősítőnél a befektetési kategóriában szerepel – tette hozzá Nagy Márton. „Mindez azonban még kevés, a következő kihívás az országnak a versenyképességi fordulat lesz” – hívta fel a figyelmet az MNB alelnöke.
Így képzeli el
A versenyképességet támogató intézkedések közül a versenyképes adórendszer kialakítását, a kis- és középvállalatok fejlesztését, valamint az oktatásban és az egészségügyben elért eredményeket jelölte meg. Mindezekre álláspontja szerint azért van szükség, hogy ne csak most legyen 3 százalékos a növekedés, hanem a jövőben is.
Sikeres versenyképességi fordulat esetén hosszú távon 4-5 százalékos növekedés sem elképzelhetetlen az MNB alelnöke szerint. Az MTI kérdésére Nagy Márton elmondta: az MNB-nek a 2013-as monetáris fordulatban volt jelentős szerepe, mégpedig az alapkamat történelmileg is alacsony szintre csökkentésével.
Kiemelte még a 2013-ban indított és márciusban kivezetésre kerülő növekedési hitelprogramot, amelynek köszönhetően 37 ezer kis- és középvállalat jutott olyan olcsó finanszírozáshoz, amely segített a beruházások növekedésében. Arra is emlékezetett, hogy a svájci frankhitelek jól időzített átváltása azért volt fontos, hogy a devizakockázat kikerüljön a rendszerből, ami a gazdaságnak is hatalmas fellélegzést jelentett. Nagy Márton csütörtökön a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben (OECD), pénteken pedig a Banque de France-nál, a francia jegybanknál tesz látogatást.
