Minden hatodik lakás hitelből van
„Az OCHC statisztikájából az látszik, hogy 2016 első öt hónapjában 15 százalék körül volt a lakásukat hitelből vásárlók aránya” – mondta Bánfalvi László, az Otthon Centrum Hitel Center ügyvezető igazgatója. – „Amíg a válság alatt tíz vevőből mindössze egy finanszírozta hitelből lakásvásárlását, ez az arány a lakáspiacon a bizalom erősödésével megnőtt.”
A háztartásoknak nyújtott forinthitelek átlagos hitelköltség mutatója, a lakáscélú hitelek esetében, idén májusban 5,53 százalék volt, egy évvel ezelőtt pedig 6,36 százalék volt. A rövid kamatperiódusú termékek esetében a kamat az egy évvel ezelőttinek kevesebb, mint felére esett vissza (2,03%), az 1-5 év közötti, illetve ennél hosszabb kamatperiódus esetében is csökkenés volt megfigyelhető, májusban a kamatszint 5,52-6,08 százalék volt.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
Érdemes megjegyezni, hogy a 2008-ban kezdődő válságot megelőző időszakban az euró és svájci frank devizahitelek átlagos hitelköltség mutatóinak legalacsonyabb szintje 5,5-6 százalék körül alakult, azaz a jelenlegi finanszírozási környezetben már olcsóbb forint hitelből finanszírozni a lakásvásárlást, mint a devizahitelek idején.
Kétféle hiteligénylő létezik
Az Otthon Centrum Hitel Center szerint a hiteligénylők két nagy csoportra oszthatóak. Az ügyfelek egy jelentős része az olcsó (vagy legolcsóbb) hiteltermékeket keresi, azaz minél alacsonyabb kamatot és minél alacsonyabb törlesztő részletet preferál. Ilyen konstrukciók jellemzően a rövid, akár éven belüli kamatperiódusú termékek, akár 3-4 százalék körüli kamattal.
A másik csoportba tartozó ügyfelek a biztonságot, hosszú távú kiszámíthatóságot keresik, ezért inkább a drágább, de több éven – akár 10, vagy annál hosszabb időn – keresztül fix kamatozású terméket választják. Ezek azonban magasabb kamatozásúak.
Alaposan elemezni kell azonban az egyes banki konstrukciók feltételrendszerét illetve az akciós feltételeket. Önmagában a kamat mértéke csak egy a sok szempont közül, amit mindenképpen mérlegelni kell a döntés meghozatala előtt.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A folyamatosan csökkenő hitelköltségek miatt nem csak az új hitelekkel lehet olcsó finanszírozáshoz jutni, hanem gyakran megéri megvizsgálni a már meglévő hitel kiváltásának lehetőségét is.
„Érdemes időről-időre felülvizsgálni a meglévő hitelek törlesztő részletét, összevetni azt az új hitelkínálattal” – mondta Bánfalvi László. – „A hitelkiváltással jelentős megtakarítás is elérhető havi szinten. A bankok örömmel várják a jó ügyfeleket, s nekik hajlandóak akár egyedi kedvezményeket is nyújtani. A kínálatot, pont az ilyen egyedi kedvezmények miatt, érdemes szakember bevonásával átnézni.”
A KSH statisztikái szerint a lakáscélú hitelek átlagos futamideje 2014-ben 13,3 év volt, ez 2015 végére több mint fél évvel emelkedett, így megközelítette a 14 évet. A lakásépítési hitelek futamideje a leghosszabb, közel 16 év, ezt az új lakások vásárlási hitelei követik 15,2 évvel, de a futamidő a használt lakások hiteleinél is megközelíti a 15 évet. Az Otthon Centrum Hitel Center által 2016-ban közvetített lakáscélú hitelek átlagos összege 8 millió forint körül alakult, bár a budapesti belvárosban az átlagos hitelösszeg a 10 milliót is meghaladta.
Európai hitelkörkép
Idén januárban az Európai Központi Bank adatai alapján az elmúlt évek rekordjához közeli alacsony kamatok voltak az euró övezetben a lakásvásárlási célú hiteleknél. 2008 októberében jegyezték a legmagasabb kamatot (5,51%) és tavaly májusban a legalacsonyabbat (2,2%). 2011-től kamatláb folyamatosan csökkent és ezzel párhuzamosan a hitelkihelyezés is növekedésnek indult 2012 elejétől.
2015-ben az új lakáscélú hitelkihelyezés volumene havonta átlagosan 68,5 milliárd EUR volt, ami a megelőző évek átlagához képest mintegy 45 százalék növekedést jelentett. 2016 éve elején a szokásos szezonális jellegnek megfelelően némileg alacsonyabb értéket regisztráltak.
Az MNB adatai alapján a szomszédos országokban mindenhol kedvezőbbek a lakáshitelek kondíciói. A kamatfelár az euró-övezetben 2016 I. negyedévében 2,64 százalék volt. Ugyanez nálunk 4,43 százalék, Romániában 3,28 százalék, Szlovéniában 2,95 százalék, Lengyelországban 2,9 százalék. A szlovák kamatfelár az MNB statisztikája alapján ennél is kedvezőbb, 2,75 százalék, míg a térségben a legkedvezőbb mértékkel Csehországban találkozunk, ahol az euró-övezet átlaga alatti, 2,35 százalékvolt a kamatfelár az idei év első negyedévében.
A felár nemzetközi összehasonlítása a hazai pénznemben nyújtott lakáscélú hiteleknél:
„A magyar hitelköltségek értékelésénél nagyon fontos az átlagos szót kiemelni” – mondta Bánfalvi László. – „A jelenlegi banki ajánlatokban találunk már lakáshitelt akár 3,36 százalékon is. Az 5 százalék alatti kamatok, változó kamatozással nem számítanak különlegesnek, akár általánosnak is mondhatjuk. Ugyanakkor a 10 vagy 15 évre fix kamatozású hitelajánlatok kamatai magasabb szinten, 6,7 – 7,0 százalék körül mozognak.”
