Hogyan alkalmazkodnak?
A világ városa hatalmas demográfiai kihívással néznek szemben, vége a könnyű növekedésnek. A múltban a városok gazdasága nagymértékben kibővült, mert a lakosság növekedett a magas születésszámnak köszönhetően, és tömeges elvándorlás indult meg a vidéki területekről.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
Ez a két népességnövekedési forrás ma már visszavett a lendületből. A globális népességnövekedés lassul a csökkenő termékenységi ráta és az öregedés miatt. Ugyanakkor a vidékről városba való elvándorlás még számos régióban tart. Az, hogy a városok hogyan alkalmazkodnak az új valósághoz, nagyon fontos. Nem csak az egyéni kilátások szempontjából, hanem azoknak a nemzeteknek is, akik továbbra is a virágzó városok növekvő jólétére támaszkodnak.
Csökken a népesség
A lassuló népességnövekedés és az urbanizáció telítődésének együttes hatása a világ legnagyobb városainak népességének 6 százalékos csökkenését eredményezte 2000 és 2015 között.
2015-től 2025-ig a fejlett régiók nagyvárosainak népessége 17 százalékkal, az összes többi nagyváros népessége pedig 8 százalékkal csökkenhet. Bár a demográfiai változások jóval előrehaladottabbak a fejlett régiókban, ez is hatással van a feltörekvő országokra.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az elmúlt 50 évben igazán szokatlan volt a demográfia, a nagy létszámú munkaképes korú lakosság táplálta a városok és a nemzetek növekedését. Az új demográfiai korszakban valószínűleg egy sokkal széttagoltabb városi tájképet fogunk látni, a zsebek gyorsabban meg fognak telni, de a populáció stagnálni vagy csökkeni fog. A városok növekedési kilátásai tükrözni fogják a nagyon különböző demográfiai lábnyomokat, és a növekedés dinamikáját a helyi születési és halálozási arányok alakítják majd.
Japán
A három fejlett régióból Japánban a legégetőbb a kihívás. A városi népességnövekedés 1990 és 2015 között 0,9 százalék volt, 2010 és 2015 között pedig csupán 0,6 százalék, és az előrejelzések szerint a növekedés nem lesz kiugró.
Egyes városi csomópontok továbbra is növekednek, míg a legtöbb környező város elöregszik, és a népességnövekedés is lassul, vagy csökken. Nagoya és Tokió népessége még mindig nő, jórészt a belföldi migrációnak köszönhetően, Sapporoban azonban viszonylag lassú a népességnövekedés a kevés születés és a viszonylag alacsony belföldi migráció miatt. 2012 és 2015 között a japán városok lakossága közel 40 százalékkal csökkent.
Egyesült Államok
A városi népesség növekedése az USA-ban az előrejelzések szerint kismértékben, a 1990 és 2015 között mért 1,3 százalékról 1 százalékra fog csökkeni a következő évtizedben. Az USA hasznot húz a magasabb termékenységi rátából és a nagyobb migrációból.
Az amerikai városi rendszer sokkal változatosabb és dinamikusabb mint akár Japánban, vagy Nyugat-Európában. És a városok közt is jelentős a differenciálódás.
Nyugat-Európa
1990 és 2015 között a városi népességnövekedés 0,7 százalék volt évente. Ez az előrejelzések szerint 0,5 százalékra fog csökkenni 2025-ig és 0,4 százalékra 2025 és 2035 közötti időszakban. Mint Japán és az USA, úgy Nyugat-Európa is egyenetlenül öregszik, és valószínűleg ez egyre jobban ki fog ütközni a jövőben.
A fővárosokban, mint Berlinben, Londonban, Osloban, Párizsban és Stockholmban növekszik a népesség. Sok város azonban már most megtapasztalja a népességcsökkenést, főleg Németországban és Olaszországban.
A legfontosabb célok
A legtöbb városban a gazdasági jólét egyre inkább a növekvő termelékenységtől és a lakosság jövedelmétől függ. A gazdasági siker nem mérhető csupán a GDP növekedéséből.
Azok a városok, melyek növelni tudják az egy főre jutó jövedelmet és az életminőséget, boldogulhatnak akkor is, ha a népesség növekedése lelassul vagy csökken. Sok városban ez azt jelenti, hogy a hangsúlyt az expanzív növekedésre és az állampolgárok jólétére fektetik.
Amikor hatalmas a nyomás a városokon a népességnövekedés miatt, ez az egyik legfontosabb tényező, amivel a városok meg tudják tartani a polgárokat, és felvehetik a versenyt a többi várossal.
