A McKinsey & Co. friss jelentése szerint az államok, a háztartások, illetve a pénzügyi vállalatok adósságállománya 47 országban 57 ezermilliárd dollárral 199 ezermilliárd dollárra emelkedett 2007 óta. Ez a növekedés pedig GDP-arányosan 17 százalékpontnak felel meg – írja a Bloomberg.
Javulás, de milyen?
Noha ez jóval kevesebb, mint a válságot megelőző hét évben felhalmozott 23 százalékpontos GDP-arányos adósságemelkedés, a friss adatok messze nem arra utalnak, hogy a krízis fenntartható pályára állította volna a világgazdasági fejlődést.
Csak a nemzetállamok 25 ezermilliárd dollárral növelték az adósságukat, és a fejlődő gazdaságok ennek csaknem a feléért felelnek. A McKinsey elemzői ráadásul úgy látják, nincs túl sok ok annak feltételezésére, hogy az eladósodás a közeljövőben radikálisan irányt vált.
Az elemzők három olyan kulcsfontosságú tényezőt látnak, amelyekre az aggodalmaikat építik.
Kezelhetetlen államadósság
Először is az államadósságok túl magasak ahhoz, hogy akár a megszorító intézkedések, akár a növekedés megoldják az ezzel járó problémákat. A kormányok tehát olyan újabb nem konvencionális lépésekhez folyamodnak majd, mint az eszközeladások, az egyszeri adóemelések, vagy esetenként az adósság átütemezési programok.
Elszálló háztartások
Másodszor egyes országokban a háztartások a válság után is tovább növelték az adósságállományukat. Észak-Európa egyes részein, Kanadában és Ausztráliában ugyanis a háztartások 80 százaléka nagyobb adóssággal rendelkeznek, mint 2007-ben.
Kínai veszedelem
Köszönhetően az ingatlanpiacnak és az árnyékbankrendszernek, a világ második legnagyobb gazdaságának adósságállománya négyszeresére emelkedett: a 2007-es 7 ezermilliárd dollárról 28 ezermilliárdra 2014 közepéig. Kína 282 százalékos GDP-arányos adósságával jelenleg rosszabbul áll, mint az Egyesült Államok vagy Németország. További aggodalomra ad okot az elemzők szerint, hogy a hitelek fele az ingatlanpiachoz köthető.
