Ártana a turizmusnak
Elemzőkre hivatkozva a lap azt állítja, hogy a macedón-görög határ lezárása esetén a tavasszal érkező még nagyobb migránsáradat eláraszthatja a dél-dalmáciai dubrovniki régiót, ami ártana a turizmusnak.
Ha ez a forgatókönyv következne be, a migránsokat két módon szállíthatják Nyugat-Európába: vonattal Bosznia-Hercegovinán keresztül Horvátországba, majd tovább Szlovéniába, vagy hajóval Rijekába, majd onnét tovább Szlovéniába. A migránsok egy része Albániából valószínűleg egyenesen Olaszországba tart majd a Vecernji List olaszországi tudósítója szerint.
Mi lesz ha irányt vált az áradat?
Silvije Tomasevic a lap aktuális rovatában arra emlékeztetett, hogy 1991 márciusában 27 ezer albánnal a fedélzetén kikötött az első, menekülteket szállító hajó Brindisiben. Ezt követően albánok ezrei érkeztek Olaszországba, míg 1997-ben Róma és Tirana megállapodást kötött arról, hogy a két ország közösen lép fel az embercsempészek és illegális bevándorlás ellen.
Albán vizeken és albán kikötőkben olasz hadihajók mozogtak szabadon, fedélzetükön pedig albán rendőrök is szolgáltak – emlékeztetett a szerző. Albánia és Olaszország között a tenger 2000 végére átjárhatatlanná vált a menekültek számára. Tomasevic szerint jelenleg új migrációs útvonal van kialakulóban, és ettől nem csak Olaszországnak kell tartania, hanem Horvátországnak is.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A Vecernji List a témával kapcsolatban kiemelte: Miro Cerar szlovén miniszterelnök javaslata, miszerint a macedón-görög határt kell lezárni ahhoz, hogy feltartóztatható legyen a Közel-Keletről érkező bevándorlók ellenőrizhetetlen tömege, sok európai vezetőnél talált támogatásra. Ugyanakkor sem Szlovénia, sem az EU nem beszél arról, mi lesz akkor, ha a migránsáradat valóban az Adriára irányítódik át.
A számuk magukért beszélnek
A zágrábi belügyminisztérium adatai szerint a magyar-szerb zöldhatár tavaly szeptemberi lezárása óta Horvátországban 622 116 illegális bevándorlót vettek nyilvántartásba. Pénteken 1843, szombaton 2641, vasárnap 2098 migráns lépte át a szerb-horvát határt.
Szlovéniában a legfrissebb adatok szerint október közepe óta 442 105 illegális bevándorlót regisztráltak. A horvát-szlovén határt pénteken 3416, szombaton 2556, vasárnap 1249, hétfőn 716 migráns lépte át. Idén eddig összesen 63 501 volt az átlépők száma.
Az uniós határok védelme a feladata
Mint a Frontex szóvivője kifejtette: 2015-öt 112 millió eurós költségvetéssel indították. Először áprilisban kaptak pluszforrásokat, majd év végére 142 millióra bővült a keretük. Az idei évet 250 millió eurós költségvetéssel indítják, s a tervek szerint ez a következő években tovább növekszik majd. Mint elmondta: továbbra is 15-16 bevetésre kész hajójuk van az olasz vizeken és 16 Görögországnál.
A szóvivő szerint ugyanakkor még több hajóra, helikopterre, járőrautóra és emberre lenne szükség.
Ewa Moncure elmondta: a Frontex feladata a külső uniós határok védelme, de csak pótlólagos támogatási szerepük van, nem pótolják a nemzeti hatóságokat. A tagállamok saját határainak lezárásában a Frontexnek nincs szerepe, az nemzeti döntés – tette hozzá.
Mindenki jogosult a védelem kérésére
A Frontex emberei jelen vannak a görög szigeteken és a görög-macedón határ görög oldalán is. A szóvivő szerint jelenleg megvan a kapacitásuk, hogy mindenkit regisztráljanak. A többséget nyilvántartásba is veszik, de így is megvan az esélye, hogy egy-egy ember kikerüli az ellenőrzést.
A tengeri határellenőrzési feladatról elmondta: az uniós alapelv szerint mindenki jogosult arra, hogy nemzetközi védelmet kérjen. Senkit sem fordíthatnak vissza, mindenkit oda kell kísérniük, ahol benyújthatja kérelmét. Ha viszont ezt nem teszi, vagy elutasítják a menedékkérelmét, akkor az illetőnek vissza kell térnie hazájába – fejtette ki a Frontex szóvivője.
Ewa Moncure a Frontex múlt héten kiadott jelentése szerint a migránsok között az elmúlt év végére csökkent a szírek aránya.
Két esetben szabható ki szabadságvesztés
A főtanácsnok feladata, hogy – pártatlanul és függetlenül eljárva – a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen az uniós bíróság elé. Véleménye nem köti a bíróságot, de a végső ítélet az esetek nagy százalékában egybeesik azzal.
Maciej Szpunar főtanácsnok mostani indítványában arra emlékeztetett, hogy az unión kívüli országból érkező és valamely uniós tagállam területén illegálisan tartózkodó állampolgárra két esetben szabható ki szabadságvesztés. Az egyik, ha a kiutasítási eljárást lefolytatták, és az érintett továbbra is a tagállam területén tartózkodik, a másik, ha a kiutasítási eljárás lefolytatása után az unión kívüli állampolgár – a beutazási tilalmat megsértve – újra beutazik a tagállam területére.
Példán keresztül is bemutatták
A ghánai állampolgár Sélina Affum a belgiumi Gentből érkező és Londonba tartó autóbuszon utazott 2013 márciusában. A francia rendőrség a La Manche csatorna alatti alagút bejáratánál feltartóztatta, mert olyan belga útlevelet mutatott fel, amely nem a saját fényképét és nevét tartalmazta. Őrizetbe viszont – a francia rendőrség indoklása szerint – már azért vették, mert jogellenesen lépett francia területre.
A főtanácsnok álláspontja szerint a ghánai állampolgárt a schengeni övezetbe lépésekor kellett és lehetett volna feltartóztatni. Affumot viszont akkor vették őrizetbe, amikor a schengeni övezetet elhagyni szándékozott (hiszen Nagy-Britannia már nem része az övezetnek). Ennek értelmében Sélina Affum egyszerű átutazónak minősül, még akkor is, ha egyébként jogellenesen tartózkodott egy schengeni tagország területén.
Mivel Affummal szemben nem folytattak le kiutasítási eljárást, és a beutazási tilalmat nem sértette meg, nem sújtható szabadságvesztéssel kizárólag azért, mert jogellenesen tartózkodik valamely tagállam területén – foglalt állást a bírósági a főtanácsnok.
