2024 április 13

Túlteljesíti kibocsátási terveit Lengyelország

Wojciech Kowalczyk tájékoztatása szerint a pénzügyminisztérium az idei kibocsátási terv 95 százalékánál tart. „Az idei évben szeretnénk túlteljesíteni az előző évi 18 százalékos kibocsátási többletet, amennyiben a piaci helyzet és a kereslet stabil marad” – fogalmazott a miniszter-helyettes. Kowalczyk elmondta: a jövő év első két hónapjában jelentős, a teljes 2013. évi devizakötvény-törlesztési 65 százalékára rúgó kötelezettsége van a szervezetnek, s ez leapaszthatja a lengyel állam devizatartalékait.

A fejlett gazdaságokban, így az Egyesült Államokban és az euróövezetben tapasztalt alacsony jegybanki kamat- és kötvénypiaci hozamszintek hatására az elmúlt hónapokban egyre nőtt a kereslet a stabilabb helyzetű, ám továbbra is magasabb hozamot biztosító kelet-közép-európai állampapírok iránt. Az állampapírok iránti keresletet a piac által várt monetáris lazítás is növelte. A lengyel és magyar államadósság-kezelők is igyekeztek kihasználni a megnövekedett külső keresletet és rendre a tervezettnél nagyobb kihelyezés mellett döntöttek a kötvényaukciókon. Ennek is betudható, hogy augusztus végén rekordszintre, 4.766,52 milliárd forintra nőtt a külföldi kézben lévő magyar állampapírok állománya.

A lengyel államadósság-kezelő a jövő évre tervezett, összesen 145 milliárd zloty-s kibocsátásból már 2 milliárd dollárnyi (6,31 milliárd zloty) 10 év lejáratú dollárkötvényt adott el szeptember eleji aukcióján, több mint négyszeres túljegyzés mellett. „További devizakibocsátásra is van esély az idén, s a következő célterület a japán piac lehet” – mondta a minisztériumi szakember. Ezt egy nagyobb euró- vagy dollárkibocsátás követheti januárban vagy februárban, de a devizaadósság megújítása nem haladja majd meg a teljes kibocsátási terv 30 százalékát – tette hozzá.

A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, Pleschinger Gyula egy keddi interjúban tájékoztatott arról, hogy a magyar kormány kitart abbéli álláspontja mellett, hogy csak akkor bocsát ki devizakötvényt, ha sikerül megállapodni a nemzetközi hitelezőkkel egy pénzügyi mentőhálóról. Mint mondta, egy korai devizakibocsátás költséges volna, és rossz üzenetet közvetítene a befektetők számára.

A lengyel kormány más forrásokat is, így a Világbank és az Európai Beruházási Bank eszközeit is igénybe veheti – mondta Kowalczyk, hozzátéve, a lengyel kormány szeretné meghosszabbítani decemberben lejáró, kétéves, 30 milliárd dollár értékű rugalmas hitelkeretét (FCL) a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF). Lengyelország eddig nem hívott le pénzt a keretből. „Látjuk, hogy ez a hitelkeret mennyire fontos a piaci stabilitás szempontjából. Egy új csomag hasonló méretű lenne a jelenlegihez” – mondta a szakember.

Az IMF kiváló gazdasági alapokkal rendelkező államoknak tartja fenn FCL eszközét. Az FCL sokkal kevesebb feltétellel jár az elővigyázatossági és likviditási keretnél (PLL), illetve a készenléti megállapodásnál (SBA). Utóbbi ölthet elővigyázatossági jelleget is.