Nekik köszönhető a válság?
José Manuel Maza hétfőn Madridban tartott sajtótájékoztatóján döntését azzal indokolta, hogy a katalán parlamentben múlt pénteken elfogadták a „Katalán Köztársaság” függetlenségét kinyilvánító javaslatot.
„Döntéseikkel és tetteikkel az elmúlt két év során intézményi válságot idéztek elő, amely a függetlenség egyoldalú kinyilvánításában tetőzött, az alkotmány teljes semmibevételével október 27-én” – hangsúlyozta a katalán kormánytagokkal kapcsolatban a főügyész.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”117″]
Hozzátette: mivel tisztségükből már felmentették őket, a keresetet velük szemben a spanyol központi büntetőbírósághoz nyújtják be.
A legfelsőbb bíróság dönt
A feloszlatott katalán parlament hét elnökségi tagja közül azokat érinti az állami főügyész bejelentése, akik döntéseikkel hozzájárultak ahhoz, hogy a katalán törvényhozás elé kerülhessenek a függetlenségi folyamat előrehaladását célzó javaslatok.
Velük szemben a legfelsőbb bíróság folytathat eljárást, mivel ők december 21-ig, az előrehozott katalán parlamenti választásokig formálisan hivatalban maradnak.
José Manuel Maza rövid nyilatkozatából az is kiderült, hogy az érintettekkel szembeni esetleges kényszerintézkedésekről majd a bíróságok döntenek az eljárás során.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Ezek a vádak
Az állami főügyész által ismertetett bűncselekmények közül a lázadás a legsúlyosabb, a spanyol büntető törvénykönyv szerint a maximálisan kiszabható büntetés érte 30 év szabadságvesztés.
Lázadás bűncselekménye miatt Spanyolországban utoljára az 1981-es katonai puccskísérletben részt vevő csendőrtiszteket ítélték el, akik behatoltak a parlamentbe, és túszul ejtették az ott tartózkodó képviselőket.
Átveszi a hatalmat a spanyol kormány
A spanyol kormány megkezdte a katalán kormányzati feladatok átvételét szombaton, miután a szenátustól kapott felhatalmazás alapján Mariano Rajoy miniszterelnök péntek este feloszlatta az autonóm regionális kormányt.
