A kelet-európai lakosok 37 százaléka a spórolás jegyében tartja alacsonyan otthona hőmérsékletét. Mivel a szabadidő és a munkavégzés 90 százaléka épületekben zajlik, a diszkomfort és a betegségek kialakulása sok esetben áll összefüggésben a hideg lakásokkal: az Európai Bizottság elemzéséből kiderül, hogy az energiaszegénységben élők nagy számában az emelkedő közüzemi árak és az alacsony kereset mellett a lakóházak jelentős energiaveszteségű kialakítása is szerepet játszik.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”109″]
A lakásállomány felújításával, energiahatékonyságának növelésével, valamint energiahatékony otthonok építésével csökkenthető az energiaszegénység. A VELUX tavaly indította útjára RenovActive elnevezésű projektjét Brüsszelben, hogy bizonyítsa: a minőségi energetikai felújítás a szociális lakások költségvetési megszorításain belül is kivitelezhető megoldás az energiaszegénység felszámolására.
A meglévő épületek modernizálása nemcsak a fűtésszámla csökkentése, hanem az optimális beltéri klíma kialakítása miatt is fontos, tekintettel arra, hogy a jelenlegi lakóépületek akár 90 százaléka még több mint 30 évig használatban lesz.
A 14 ezer európai részvételével készült 2016-os Egészséges Otthon Barométer kutatás rávilágított, hogy a kelet-európai országok (Lengyelország, Csehország és Magyarország) lakosságának 74 százaléka az energiaköltségek csökkentése, 73 százaléka a komfort növelése érdekében vág bele otthona felújításába.