Íme 10 ok, amiért imádjuk az erdőket, és ami arra ösztönözhet minket, hogy bekapcsolódjunk egy helyi rendezvénybe.
A földfelszín harmadát beborító erdők jelentik az élőhelyet a szárazföldi állatok és növények 80%-nak. Emellett mintegy 1,6 milliárd ember megélhetése függ tőlük.
Egy fa akár 150 kg szén-dioxid megkötésére is képes évente. Becslések szerint az erdők 296 gigatonna szenet tárolnak a föld alatt és fölött. Gondoljunk csak bele, hogy Európa 400 milliárd fája a kontinens teljes üvegházhatású gázkibocsátásának 9%-át nyeli el.
A fáknak fontos szerepe van a városi környezet fenntarthatóságában: akár 8 °C-kal is csökkenthetik a levegő hőmérsékletét, és ezzel 30%-kal mérsékelve a légkondi használatot. A fák megszűrik a városok levegőjét, eltávolítva belőle a káros anyagokat és a finomport.
A fa, mint fűtőanyag a világ teljes megújuló energia-készletének 40%-át biztosítja – annyit, mint a nap-, víz- és szélenergia összesen. A technológiai innovációba és a fenntartható erdőgazdálkodásba való nagyobb befektetéssel még tovább növelhető az erdők szerepe a megújuló energia termelésben.
Az erdők kínálta alapanyagokkal csökkenthető vagy kiváltható a szennyező és nagyobb kibocsátással járó anyagok használata. A textiliparban a fábol nyert szálasanyagok, mint például a lyocell, kímélik erőforrásainkat. Ehhez képest, összehasonlításképp, a pamut átlagosan 130-szor több vizet igényel, míg a poliészter 170-szer több káro sanyagot juttat a légkörbe.
Fából építkezve a betonhoz képest 40%-kal, az acélhoz pedig 30%-kal csökkenthetjük szén-dioxid kibocsátásunkat. A teljes szén-dioxid kibocsátás akár 31%-kal is mérsékelhető lenne a faanyagok előnyben részesítésével.
A gyógyszerhatóanyagok 25%-a esőerdei növényekből származik. Miközben az esőerdők növényvilágának még csupán 1%-át vizsgálták ilyen szempontból.
A világ legnagyobb városainak harmada, köztük Barcelona, Bogota, New York és Tokió, jut minőségi ivóvízhez védett erdős vízgyűjtő területekről.
Több mint 115 méteres magasságával a világ legmagasabb élő fája a Hyperion óriás örökzöld mamutfenyő Kaliforniában. A legnagyobb tömegű fa a szintén kaliforniai „General Sherman” mamutfenyő, amely 10 méteres törzsátmérőjével és 1487 m3-nyi tömegével érdemelte ki ezt az elismerést.
Egy nagyobb tölgyfa egy év alatt akár 151 000 liter vizet is kipárologtathat. Átlagosan azt lehet mondani, hogy a csapadék 40%-a a növények kipárolgásaiból származik, de ez a világ egyes részein ennél több is lehet. Például a dél-amerikai Rio de la Plata folyó torkolatánál lecsapódó esők 70%-ban az Amazonas erdőkből érkeznek.
