Változtattak a fő számokon
Az MNB szakértői idén és jövőre is 3 százalék körüli gazdasági növekedésre számítanak. Virág Barnabás kiemelte: a másodkörös inflációs hatások visszaszorítása az alapkamat csökkentését indokolja addig, amíg a monetáris kondíciók összhangba nem kerülnek az inflációs cél fenntartható elérésével.
A Magyar Nemzeti Bank kedden már közzétette a jelentés fő számait, amelyek szerint jelentősen, a korábban várt 1,7 százalékról 0,3 százalékra mérsékelte idei inflációs várakozását az MNB, míg a GDP növekedésére vonatkozó előrejelzését az előzőleg várt 2,5 százalékról 2,8 százalékra emelte. A jegybanki Inflációs jelentés kedden kiadott fő számai alapján az MNB továbbra is azzal számol, hogy 2017-ben a gazdaság 3 százalékkal bővül. A jegybank szerint az infláció 2017-re 2,4 százalékra gyorsul, decemberben még 2,6 százalékot vetítettek előre.
Az MNB elemzői idén 1,8 százalékos, jövőre 1,7 százalékos uniós normák szerint számolt GDP-arányos államháztartási hiányt várnak – derül ki az Inflációs jelentésből. A szakértők ebben még nem vették figyelembe, hogy a kormány hiány nélküli, azaz 0 szaldós költségvetés összeállítását tervezi.
Besegít a lakossági vásárlás
A lakossági fogyasztás idén 3,5 százalékkal, 2017-ben 2,8 százalékkal bővül. Az alacsony inflációs környezet és a javuló munkapiaci feltételek jelentősen emelik a háztartások reáljövedelmét, így a gazdasági növekedésben egyre meghatározóbb szerephez jut a háztartások fogyasztása – mondta Virág Barnabás.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A jelentést bemutató tájékoztatón Gábriel Péter, az MNB igazgatója elmondta:, hogy a gazdaságban 2016 elején enyhe lassulás várható, de az idei év második felétől ismét élénkül a növekedés, melyet a belső kereslet erőteljes javulása támogat, emellett a nemzetgazdasági szektorok közül a szolgáltatások bővülése járul majd hozzá leginkább a gazdaság bővüléséhez.
Kedvező az is, hogy a munkaerőpiacon az aktivitás bővülése mellett a munkanélküliségi ráta a válság előtti értéke alá csökken.
Így számolnak a csok-kal
Idén és jövőre is emelkedik a háztartások beruházási és fogyasztási hajlandósága, a lakáspiaci fordulatot követően az átadott új építésű lakások száma az MNB várakozásai szerint több mint duplájára emelkedik. Az MNB szakértői arra számítanak, hogy a csok, illetve a lakáspiac más típusú állami támogatásainak hatására 2017 végére 19 000-re nő az átadott új építésű lakások száma – mondta Virág Barnabás.
Az inflációs jelentés szerint a növekedéstámogató program és a bankadó mérséklése ösztönzi a hitelezési aktivitást és ezáltal a magánberuházásokat. Emellett az új építésű lakóingatlanok forgalmi adójának csökkentése kínálati, illetve a lakáspiaci ösztönző programok (például a csok) keresleti oldalról is ösztönzik a lakáspiaci beruházásokat. Továbbá a kormányzat az új, 2014-2020-as EU-s költségvetési ciklus pénzeinek felgyorsított odaítélésével a belső kereslet élénkítésén keresztül támogatja a gazdaság bővülését.
Véget ér az nhp
Az inflációs jelentésben kitérnek arra, hogy a hitelezési kereslet erősödésével a vállalati hitelállomány érdemi bővülésére lehet számítani. A növekedési hitelprogramot 2016-tól fokozatosan kivezetik. Ugyanakkor a jegybank növekedéstámogató programja a kis- és középvállalkozások hitelezésének további emelkedését eredményezi. A kereskedelmi bankok hitelkínálatát ösztönzi a bankadó fokozatos kivezetése is. Emellett az alacsony kamatok keresleti oldalról is megfelelő lehetőséget teremtenek a kereskedelmi bankok számára, hogy növeljék hitelezési aktivitásukat.
A lakásépítéseket támogató kormányzati intézkedések hatására a lakáspiac tovább élénkül, és ennek köszönhetően az új ingatlanhitelek kihelyezése növekszik. Az MNB szakértői szerint a teljes vállalati hitelállomány várhatóan 3 százalékkal, a kis- és középvállalkozásoknak adott hitelek 8-10 százalékkal bővülnek idén – mondta Virág Barnabás.
Csökkenő államadósság
Az inflációs jelentésből kiderül: a gazdaság külső finanszírozási képessége a tavalyi kiugróan magas, a GDP 9 százalékát meghaladó értékről 2016-2017-ben enyhén csökken. A mérséklődéshez alapvetően hozzájárult az EU új költségvetési periódusához köthető alacsonyabb transzferbeáramlás. Ennek ellenére a külső finanszírozási képesség várhatóan a teljes előrejelzési horizonton magas marad, ami az ország külső eladósodottságának további csökkenéséhez, és így a külső sérülékenység folytatódó mérséklődéséhez vezet.
A makrogazdasági kilátásokat kétirányú kockázatok övezik. A monetáris tanács a márciusi Inflációs jelentés alappályája mellett három alternatív forgatókönyvet tartott relevánsnak, amelyek a monetáris politikára hatást gyakorolhatnak. A vártnál lazább külső monetáris politikai környezet és az erősödő másodkörös hatások az alappályánál alacsonyabb, míg az erősödő bérdinamika és dinamikusabb fogyasztás megvalósulása az alappályánál magasabb inflációs pályát jelent.
A vártnál lazábban alakuló külső monetáris politikai környezet a hazai gazdasági növekedést nem befolyásolja érdemben. Az erősödő másodkörös hatások, illetve a javuló bérdinamika nyomán dinamikusabban alakuló belföldi fogyasztás alapján a hazai növekedés kedvezőbben alakulhat az alappályánál.
