El kell bontani az oszlopokat
A fideszes képviselők által benyújtott előterjesztés elfogadásával a testület arról is döntött, hogy ha a Mahir Cityposter Kft. december 31-ig nem bontja el hirdetőoszlopait, akkor azt a cég költségére el fogják végeztetni. A döntés szerint a jogellenes közterület-használat megszüntetése, az eredeti állapot helyreállítása érdekében felmerülő tulajdonosi közfeladatok ellátásával – így az előbbi feladattal – a Budapest Közút Zrt.-t bízzák meg.
A rendelet módosításával a fővárosnak a közterület eredeti állapotának helyreállítására a felhívást követően haladéktalanul lehetősége nyílik. Az eddigi szabályozás szerint a fővárosi önkormányzat az eredeti állapot helyreállítását a jogosulatlan használó költségére végeztethette el, ha a helyreállításra vonatkozó felhívásnak az érintett nyolc napon belül nem tett eleget. A módosított rendelkezések folyamatban lévő ügyekre is kiterjednek.
Visszaáll az eredeti állapot
Az elfogadott előterjesztésben azt írták, a fővárosi önkormányzatnak nincs olyan szervezeti egysége vagy intézménye, és nem áll szerződésben olyan külső szervezettel sem, amely a gyakorlatban megvalósítaná az eredeti állapot helyreállításáról szóló önkormányzati döntést. Ezt a feladatot a testület döntése értelmében január elsejétől a Budapest Közút Zrt. látja majd el.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az eredeti állapot helyreállításával kapcsolatosan felmerült költségeket a megállapodás keretében a fővárosi önkormányzat fizeti meg a Budapest Közút Zrt. számára, ennek fedezetéül az engedély nélküli közterület-használókkal szemben érvényesített fővárosi követelések szolgálnak majd. A jogellenes közterület-használat megszüntetésével kapcsolatos – a Budapest Közút Zrt. által ellátandó – feladatok finanszírozására 150 millió forintot különítenek el a költségvetésben.
Ez az indok
Az intézkedések sürgős bevezetését az indokolja, hogy a főváros a lehető legrövidebb időn belül képes legyen a jelenleginél hatékonyabban fellépni a közterületek jogszerű használata, valamint az önkormányzati érdekek érvényesítése érdekében – olvasható az elfogadott előterjesztésben. A javaslatot vita nélkül fogadta el a testület 19 igen és 1 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett.
A napirendi vitában Horváth Csaba (MSZP) azt mondta: a testület elé benyújtott javaslat méltatlan a Fővárosi Közgyűlés egész éves munkájához, hiszen az „a Fidesz belháborújáról” szól. Gy. Németh Erzsébet (DK) arról beszélt: várta, hogy Tarlós István főpolgármester tájékoztatást ad az Orbán Viktor miniszterelnökkel a BKV finanszírozásának kérdésében folytatott megbeszéléséről.
Ezt megelőzően újságíróknak arról beszélt, az előterjesztés csak arról szól, „hogyan lehet két nappal karácsony előtt kiszúrni Simicska Lajos cégével”. Felháborítónak nevezte, hogy 150 millió forintot adnak a hirdetőoszlopok eltávolítására, azért, hogy „az Orbán-Simicska-háború” folytatódjon.
A BKV finanszírozásáról is szó lesz
Tarlós István főpolgármester közölte, a közgyűlés után meghirdetett sajtótájékoztatón tájékoztatja a közvéleményt a BKV finanszírozásáról. A rendkívüli ülést fideszes képviselők indítványára tartották meg, és a testület egyetlen napirendi pontként tárgyalta a fővárosi közterület-használattal kapcsolatos rendkívüli intézkedések megtételére vonatkozó javaslatot.
A Fővárosi Közgyűlés szeptember 30-án döntött arról, hogy szerződést bontanak a több mint hétszáz budapesti hirdetőoszlopot üzemeltető Mahir Cityposter Kft.-vel. A szerződést október 31-ével mondta fel a fővárosi önkormányzat, és egyben felszólította a céget, hogy a rendkívüli felmondást tartalmazó értesítésben megjelölt időponttól számított hatvan napon belül bontsa el a szerződés keretében telepített hirdetőoszlopokat.
Jogellenes lehet a döntés
A döntést a kormányoldal azzal indokolta, hogy a szerződés súlyosan aránytalanul határozza meg a főváros jogait és kötelezettségeit, ezért felmerül a jó erkölcsbe ütközés miatti semmisség.
A Mahir szerint tekintettel arra, hogy a szerződés felmondása „nyilvánvalóan jogszabályba ütközik, egyben bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúját is felveti”, a cég a felmondás kézhezvétele után azonnal megteszi a szükséges jogi lépéseket azért, hogy megóvja törvényes jogait és érvényesítse jogos igényeit.
Nem finanszírozzák az agglomerációs közlekedést
Budapest a jövőben nem foglalkozik az agglomerációs közlekedés finanszírozásával – közölte Tarlós István főpolgármester kedden Budapesten adott sajtónyilatkozatában. A politikus hangsúlyozta, a kérdésről az agglomerációs településeknek az állammal kell tárgyalniuk.
Kitért arra is, hogy főpolgármesterként nem fogadhatja el azokat az előző héten megszavazott törvénymódosításokat, amelyek – közlése szerint – Budapest költségvetésében 20,7 milliárd forintos működési hiányt okoznak. Tarlós Istvánt sajtónyilatkozata végén nem lehetett kérdezni, ugyanakkor jelezte: Orbán Viktor kormányfő ígérete alapján januárban folytatódik a kormány és a városvezetés közötti egyeztetés.
Megváltoztak az adószabályok
A főpolgármester emlékeztetett, hogy az Országgyűlés által december 15-én elfogadott úgynevezett salátatörvény rendelkezik a helyi adókról, illetve a forrásmegosztásról szóló törvény módosításáról. Ezek a módosítások elvileg a fővárosi tömegközlekedés működési finanszírozását hivatottak biztosítani – mondta.
„A módosításokban foglaltak nem azt tartalmazzák, amit én kezdeményeztem” – jelentette ki Tarlós István, majd úgy folytatta: a fővárosi tömegközlekedés 25 éves finanszírozási problémáját csak azon az áron „oldja meg” az új törvény, hogy a fővárosi önkormányzat többi kötelező feladatát teszi forráshiányossá.
Az állam a felelős
Az állam a módosítással semmit nem tett hozzá az általa adott feladat ellátásához, hanem az eddigieknél is kevesebbel járul hozzá a kötelező önkormányzati feladatok ellátásához – mondta Tarlós István, hozzátéve, hogy a 2016. évi elvonásnál jóval kevesebb a helyi iparűzési adó fővárosi részesedésének kismértékű, 1,5 százalékos emelése, de azt sem az állam adja többletként, hanem a kerületeknek eddig átadott kontingensből – a kerületi költségvetésekből – veszi el.
Mint mondta, ismeretei szerint nem történt meg a feladatok és források mértékének összehasonlítása. Az összes többi kivetett adóval pedig nem a főváros rendelkezik, a Budapesten befizetett személyi jövedelemadóból pedig aránytalanul keveset kap vissza.
Hiány keletkezik a költségvetésben
Tarlós István kiemelte: ezzel az intézkedéssel a főváros költségvetésében 20,7 milliárd forint működési hiány keletkezik. Ezen kívül a módosított törvény figyelmen kívül hagyja a főváros nagyon indokolt, előkészített fejlesztési igényeit, illetve európai uniós pályázatai önrészeit.
A 2014-2020 között Magyarországra érkező uniós pénzeknek amúgy is mindössze mintegy 3 százaléka kerül jelen tervek szerint Budapestre. Tarlós István közölte, Orbán Viktorral ezért a hétfői, hosszú egyeztetésen – bár tettek kisebb lépéseket – ebben a kérdésben nem egyeztek meg.
„A fenti törvénymódosításban foglaltakkal Budapest főpolgármestereként nem értek egyet, nem fogadhatom el, és úgy gondolom, hogy a főváros kötelező feladatellátása elvárható állami finanszírozásának problémáját miniszterelnök úrnak sem sikerült egyelőre korrigálnia” – fogalmazott Tarlós István.
Közölte, megegyeztek viszont abban, hogy az agglomerációs közlekedés finanszírozásával a jövőben nem foglalkozik a főváros. A törvény alapján ez nem is feladata.
Tarlós István kifejtette: a Budapesti Közlekedési Központ és a szakminisztérium közötti korábbi megállapodásban foglaltak szerinti, a „Budapest 21” szerződés alapján megfogalmazott finanszírozás nem realizálódott, az agglomerációs önkormányzatok csak 0,6 milliárd forinttal járultak hozzá a költségekhez, így a fővárosnak a nem rá tartozó szolgáltatásból évi nettó 11 milliárd forint vesztesége képződött. Így erről a kérdésről az agglomerációs településeknek az állammal kell egyeztetnie és tárgyalnia a jövőben – mondta.
