Új alaptanterv lesz
Az államtitkár azt kezdeményezte, hogy a köznevelési kerekasztal javaslatai alapján lehetőség szerint 2018-tól legyen új nemzeti alaptanterv, a tanulói terhek pedig már a következő tanévtől, vagyis szeptembertől csökkenjenek – tudatta Lázár János. Hozzátette, egy nemzeti minimumot kell meghatározni arról, hogy a diákoknak mit kell elengedhetetlenül tudniuk.
A pedagógusok továbbképzésének átalakításánál Palkovics László azt javasolta, hogy a képzést az egyetemek biztosítsák, a költségeket pedig teljes egészében az állam viselje. Az oktatási államtitkár azt is kérte, hogy a kormány vizsgálja felül a vegyes, állami fenntartású és önkormányzati működtetésű intézményi modellt, mert az megbukott – mondta a Miniszterelnökség vezetője, jelezve, hogy jelenleg több mint 500 iskolát működtetnek önkormányzatok.
„Tiszta és egyértelmű viszonyokat kell teremteni (…), tárgyalásos alapon” – mondta, úgy foglalva állást, hogy egy rendszerre van szükség, amelyben az állam a fenntartó és a működtető.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az egész napos iskoláról szólva a miniszter úgy fogalmazott, hogy arra nincs szüksége mindenkinek, de a nehézséggel küzdő gyermekeknek fontos. Egyértelművé tette ugyanakkor, hogy a tankönyvpiac liberalizálására nincs szükség, se lehetőség.
Lázár János megismételte azt is, hogy az intézményfenntartásban a kormány decentralizálni készül – így a járások és a központi intézményfenntartó között tankerületek lennének, és a feladatokat, valamint a felelősséget is újraosztanák -, az iskolaigazgatókat pedig megerősíti.
Mi lesz a Budai várral?
A Miniszterelnökség vezetője a Budai vár teljes rehabilitációja mellett foglalt állást és közölte, hogy végre kívánják hajtani a Gyurcsány-kormány ezzel kapcsolatos, 2004-ben jegyzett kormányhatározatát, amelyhez akkor kilenc milliárd forintot el is különítettek.
Kifejtette azt is, hogy a munkát két év előkészítés előzi meg, terveiket tavaly év elején benyújtották az UNESCO-nak, és minden örökségvédelmi szabályt be kívánnak tartani. A beruházás másik indokaként beszélt arról, hogy a kormánynak egy 2011-es országgyűlési határozat értelmében el kell hagynia az Országház épületét, és ehhez nem grandiózus terveik vannak, hanem a legracionálisabb, legkézenfekvőbb megoldást keresik, régi épületek helyreállításával, az értékek megőrzésével.
Kell még egy erkély a Budai Várba?
Parázs vitát robbantott ki a karmelita kolostorra tervezett erkély ötlete, ahonnan a miniszterelnök vendégei csodálhatnák a budapesti panorámát. Ön szerint kell még egy erkély a Budai Várba? Szavazzon!
Apróbb kérdések
A minisztert megkérdezték arról, hogy több újságírót kitiltottak a parlament épületéből, mert nem engedélyezett helyen forgattak. Azt válaszolta, hogy minden háznak megvannak a működési szabályai, a Parlamentnek is. Ezt a mindenkori házvezetés szabja meg – mondta, hozzátéve, hogy egy jó parlamenti újságírónak együttműködésre is kell törekednie.
Az RTL Klub és a TV2 műsoráért szedhető programdíjat firtató kérdésre azt felelte, hogy a kormány azért most vezette be, mert „a fizetőképesség oldaláról most teremtődtek meg a feltételek”.
Az illegális bevándorlásról szólva Lázár János megerősítette, hogy a magyar kormány nem ért egyet a dublini menekültügyi rendszer reformjára vonatkozó európai bizottsági kezdeményezéssel. A kabinet azonban nemcsak kritizálni akar, hanem javaslatot is tenni, ezért nyújtja be a helyzet rendezésére hivatott tízpontos akciótervet a brüsszeli testületnek, és a tagállamokat is igyekeznek meggyőzni a Schengen 2.0 helyességéről – mondta. A miniszter a legfontosabb feladatnak a külső határok biztosítását nevezte.
