Draghitól semmi új
Az elmúlt hónap során egyre kitüntetettebb figyelemmel várták az EKB szeptemberi kamatdöntő ülését. Azonban az augusztus végi Jackson Hole-beli jegybankári konferencia monetáris politikát egyáltalán nem érintő nyilvános felszólalásai miatt a piac elkezdte kiárazni a fontos bejelentés valószínűségét.
Beigazolódott a sejtésük, hiszen Draghi még a kommunikáció szövegén sem változtatott nemhogy iránymutatást adott volna a jövő évi mennyiségi lazítási program részleteiről. Azaz továbbra is igaz, hogy havi 60 milliárd eurós vásárlást lát indokoltnak december végéig vagy tovább, ha szükséges.
Ugyanakkor a kiváló GDP adatoknak köszönhetően 2007 óta nem látott magasságokba 2,2 százalékra emelte idei GDP várakozásait a jegybank, de nem módosította a ’18-as (1,8%) és ’19-es (1,7%) kilátásokat. Evvel párhuzamosan az inflációs várakozásokon is csak egy helyen változtatott. 2017-re maradt az 1,5 százalék, de jövőre a korábbi 1,3 százalék helyett már 1,2 százalékra számítanak és 2019-ben is alacsonyabb lehet az árdrágulás (1,5% vs. 1,6%).
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A jelentős volatilitást okozó euró árfolyam miatt volt szükséges a kilátások módosítása Draghi szerint. Ugyanakkor ők sem tapasztalnak bérinflációs nyomást. Mindezek után az október 26-i döntéskor kell a piac elé tárniuk jövő évi terveiket a mennyiségi lazítást illetően, ami nagy valószínűség szerint a havi vásárlások 40 milliárd euróra történő csökkentését jelentik.
Bár egyes vélemények szerint egy év múlva már teljesen szünetel majd a jegybank nyíltpiaci vásárlási programja. Voltaképpen erre szólította fel a Bundesbank az EKB-t, miután a hét közölte, hogy már elég erősek mind a gazdaságok, mind a pénzintézetek, hogy saját lábon, jegybanki segítség nélkül éljenek, így eljött az idő a normalizálódásra.
Évek óta nem látott bővülés
Az EKB kamatdöntés eseménytelensége miatt a hét legfontosabb adata a második negyedéves részletes GDP adat lett, ami 2011 első negyedéve óta nem látott bővülést (0,6% negyedév/negyedév; 2,3% év/év) mutatott. A részleteket vizsgálva a személyes fogyasztás felel az emelkedés feléért (0,3 százalékpont). A második legnagyobb hozzájárulást 0,2 százalékpontot a beruházások adták. Az állami költekezés 0,1 százalékpontot adott.
Azonban némi lassulás – 0,5 százalékra – várható a 3. negyedévben, a 2Q-t felfuttató egyszeri hatások kifutása miatt. Itt elsősorban az első félévben gyenge szinteken lévő euró pozitív nettó export hozzájárulására kell gondolni, hiszen negyedéves átlagban közel 3 százalékos erősödést kaptunk a valutában a kereskedelemmel súlyozott valutaindexet vizsgálva.
Az euró a dollárral szemben a jegybanki tanácskozást követően, amikor nem került külön kiemelésre az erős euró ellenei harc 2015 januárja óta nem látott szintekre gyengült. Az árfolyam április óta folyamatosan gyengül és egyelőre semmi jelét nem mutatta a fordulatnak. Az 1,212 meghaladása esetén középtávon az 1,235 feletti szintekben kell gondolkodni. Itt több jelentős akadály is útját szegheti az emelkedésnek.
Minimális lassulás várható
A hét elején közzétett végső augusztusi Markit szolgáltatóipari BMI is arra utal, hogy némi lassulás várható az euró zóna harmadik negyedévi gazdasági bővülésében. Az összesített BMI mutató lefelé módosításra került végül az előző hónapba és így a harmadik negyedév első héthavi átlaga (55,7) messze elmarad a második negyedévi átlagtól (56,6).
Azonban csak minimális lassulásra szabad csak gondolni, hiszen az euró zóna és az egyes tagországok egyéb hangulat mutatói továbbra is stabilan bővülő növekedésről számolnak be.
A visszafogottabb második negyedévről tanúskodik a kiskereskedelmi értékesítés bővülése (2,6% év/év) is, ami februárban volt utoljára gyengébb. Bár meg kell említeni, hogy gyengébb teljesítményben nagy szerepet játszhatott, hogy a megelőző hónapban 2007 óta második legerősebb bővülést (3,3%) kaptuk, amit korrigálni kellett.
Külső tényezők
Az óvatos nemzetközi hangulat hatására folytatódott a kötvénypiac drágulása a héten. A német 10-éves állampapír hozama június vége óta nem látott 0,3 százalék közelébe csökkent és a július közepe óta fennálló csökkenő trend alapján akár a júniusi mélypontok (0,22%) is meghaladása kerülhet a közeljövőben. A részvénypiacok tekintetében továbbra is tart a május vége óta érvényben lévő csökkenő trendcsatornán belüli gyengülés.
Az EUROSTOXXX 600 esetében az 50hmá (369) képezhet támaszt a 367 és a 360 előtt. A technikai mutatók sem utalnak közeli fordulatra, sőt egyes mutatók inkább a csökkenés fokozódását vetítik előre.
Továbbra is bővelkedik a szeptember bizonytalansági tényezőkben. Bár az EKB és az amerikai adósságplafon problémája már mögöttünk van a német választás, ahol bármennyire is biztos befutó Merkel a tényleges kormány összetétele, izgalmas lehet.
Természetesen a Fed döntésről és Észak-Koreáról sem szabad elfeledkezni. Emellett az amerikai hurrikánok kiszámíthatatlan hatása okozhat bizonytalanságot a jövő héten, pláne úgy, hogy gazdasági adat vagy a piac figyelmét elterelő tényező alig akad.
