Norman Foster a legendás építész, aki a londoni Stansted, a kuvaiti nemzetközi repülőtér, a Virigin Galactic űrkikötő megálmodója, úgy nyilatkozott: ezzel a repülőtérrel, elkészülte után nem lesz semmi más összehasonlítható a világon. Foster és egy másik építész, Fernando Romero nyerte el a mexikói állam által kiírt projektet. Ez sem mellékes dolog, hiszen Romero a világ leggazdagabb emberi közé sorolt milliárdos Carlos Slim veje.
Elképesztő a méretek
A projekt méretei szerénynek egyáltalán nem mondhatóak, de szükségesek a százmilliónál több lakosú Mexikó légiközlekedésének megoldásához. A repülőtér négyszázhetvenezer négyzetméter területen fekszik majd, és évente százhúsz millió utas fogadására lesz alkalmas. Hat indulási és érkezési pályája, valamint kilencvenöt kapuja lesz. Közvetlenül a főváros – jelenleg reménytelenül túlzsúfolt – Benito Juárez elnevezésű repülőtere mellet épül fel. Az építkezés költségei várhatóan százhúszmilliárd pesót, nagyjából hétmilliárd eurót tesznek ki.
Az építészek a beruházás fő szempontjai között a fenntarthatóságot jelölték meg. Ez a valóságban a többi között azt jelenti, hogy a beruházás során a terminálok egy része, a szállításhoz szükséges logisztika például alagutakon valósul meg. Alapvető szempont az energia- és anyagtakarékosság. Az utasok gyalogosan érhetik el az óriási kereszt alakú terminálban a kapukat. Elmaradnak többségükben a más repülőterekről ismert buszok és vonatok, amelyekkel a repülőtér egyik helyéről a másikra lehet eljutni.
Felfogják az esővizet, napkolektorokkal gyűjtik az energiát
A repülőtéren felfogják az esővizet, kezelik és újra hasznosítják. A létesítmény úgy működik majd, mint egy gigantikus naperőmű park, a tetőkön szolár-berendezések gyűjtik a napenergiát. A napkolletorok a tervek szerint ötven megawatt teljesítményre lesznek majd képesek. Ez lehetővé teszi a repülőtér jelentős részének ellátását megújuló energiával.
Alapfontosságúnak tarják az építészek a napfény legkedvezőbb kihasználását. Az épületeket a fényt áteresztő tetőzettel látják el. A falak sok helyütt olyan anyagokból készülnek, amelyek alkalmasak a napfény áteresztésére. Ezek szabályozásával azt akarják elérni, hogy minél kevesebb mesterséges világítást kelljen majd használni.
Mexikó-City-ben gyakran mondják azt az emberek, olyan szennyezett a városuk levegője, hogy a madarak emiatt holtan potyognak le az égből. Ezért is terveztek az építészek olyan klimatizálást, amely valójában természetes ventilátor rendszer. Szükség is van erre, mivel a városban az év jelentős részében nagy a hőség.
Százhatvanezer új munkahely jöhet létre
A projekttel a beruházók szerint maga a város is nagyot nyer majd. Az építési anyagokat a belső piacokról vásárolják meg, ez az ágazat teljesítményét javíthatja. A beruházás kivitelezése és a létrejövő repülőtér üzemeltetése százhatvanezer munkahelyet teremt az elképzelések szerint.
A kormány már 2002-ben tervezte új repülőtér építését, a beruházás azonban húzódott a területen gazdálkodók tiltakozása miatt. A beruházás ezt a gondot is megoldotta, az új létesítmény kizárólag állami területeken valósul meg. Jövőre kezdődnek az építkezések, a tervek szerint 2020-ig öt induló és leszálló pálya épül meg, ez ötvenkétmillió utas indítására és fogadására lesz alkalmas. 2062-re készülne el a teljes beruházás, ami immár történelmi távlat, majdnem ötven év.
A projektról készült videó itt tekinthető meg:
