A bankközi devizapiacon eddig csak az amerikai dollár közbeiktatásával kereskedhettek a felek.
A közvetlen kereskedés csökkenti a tranzakciós költségeket is – írta a központi bank szerepét ellátó Kínai Népi Bank (PBoC) közleményében. A lépés a partnerek közti kereskedelem és beruházás volumenének növekedéséhez is hozzájárul, s az átváltási árfolyamok meghatározása is közvetlenül történik – így a PBoC.
A kínai statisztikai hivatal adatai szerint Kína és az Európai Unió az év első nyolc hónapjában 404 milliárd dolláros kereskedelmet bonyolított le, ami 12 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, s felülmúlja az első nyolc hónap 354 milliárd dolláros kínai-amerikai kétoldalú kereskedelmét is.
Nem az euró az első
A továbbra is szigorúan szabályozott kínai pénzpiacon az euró a nyolcadik, jüanra szabadon átváltható valuta. Az amerikai, ausztrál és új-zélandi dollárral, a japán jennel, a brit fonttal, az orosz rubellel és a maláj ringittel már korábban lehetővé vált a szabad kereskedelem.
A kínai gazdasági sajtó a közvetlen kereskedelem legnagyobb előnyeként a nemzeti valuta további nemzetközi térnyerését hangsúlyozza. A jüan a nemzetközi kereskedelmi tranzakciók során a kilencedik leggyakrabban használt pénznem, ám mindössze 2,2 százalékkal részesedik világkereskedelemből. Az elemzők a jüan kereskedelem komoly fellendülését prognosztizálják, a brit HSBC bank egy korábbi becslése például már az évtized közepére a vezető három közé teszi a jüant, megjegyezve, hogy öt éven belül teljesen szabadon átváltható lehet.
