Fűtéskorszerűsítésre 1 milliárd, a homlokzati nyílászárók cseréjére összesen 1,1 milliárd forintot osztanak ki, ami az igényelhető összegeket figyelembe véve néhány ezer pályázat befogadását jelentheti. Aki tehát sikerrel szeretne indulni, jól teszi, ha a jelentkezés megnyitását követően mielőbb beadja pályázati anyagát. Ennek időpontja a fűtésrendszer korszerűsítésénél október 22., a homlokzati nyílászárócserére kiírt tendernél október 29. (A pályázatkiírás itt és itt érhető el.)
Kik pályázhatnak?
A támogatás legfeljebb 4 lakásból álló, nem iparosított technológiával épített lakóépület részét képező, önálló (lakásfűtő/lakásfűtő és használati melegvíz termelő) gépészeti egységgel rendelkező lakás korszerűsítésére lehet kérni (üzletre, irodára nem). Ugyanezen feltételeknek megfelelő lakások tulajdonosai igényelhetnek a homlokzati nyílászárók cseréjére, illetve épületek nyári hővédelmének javítása, árnyékoló vagy árnyékvető szerkezetek beépítésére állami hozzájárulást. A támogatás kifejezetten felújításra, korszerűsítésre vonatkozik, bővítésre nem.
A pályázó kizárólag magánszemély lehet (cég nem), az, aki a kérdéses ingatlan tulajdonosa. Feltétel továbbá, hogy a lakóingatlan 2006. december 31. előtt kiadott használatba vételi engedéllyel rendelkezzen. Az épületnek, amelyben a beruházás megvalósul, nem lehetnek állékonysági problémái. A lakásnak életvitelszerűen lakottnak kell lennie (ezt a benyújtást megelőző 3 hónapra vonatkozó közüzemi számlákkal kell igazolni).
Mire, mekkora támogatás kérhető?
A fűtésrendszer korszerűsítésére maximum 650, a nyílászárócserére legfeljebb 450 ezer forint igényelhető, ez utóbbi abban az esetben elérheti az 520 ezer forintot, ha a lakások nyári hővédelmének javítását célzó, árnyékoló vagy árnyékvető szerkezetek beépítésével kombinált nyílászárókat építenek be. A támogatás ugyanakkor csak a teljes kivitelezési költség 40 százalékára kérhető, a fennmaradó részt a tulajdonosnak kell állnia. Számolni kell továbbá azzal is, hogy a pályázat utófinanszírozásos, az állami hozzájárulást csak az üzembe helyezést követően kapják majd meg a pályázók. A teljes beruházási költséggel rendelkezni kell tehát, amelyből az elismert támogatási összeget később kapja meg a tulajdonos. Ez jellemzően több hetet, szélsőséges esetben hónapokat is jelenthet (bár ez utóbbira is volt már példa az energetikai felújításokra szakosodott DAP Kft. gyakorlatában).
Elszámolható költségek a fűtésrendszer korszerűsítésénél
– A fűtési, illetve fűtési- és használati melegvíz rendszer hőtermelő berendezés cseréje új kondenzációs gázkazán beépítéssel;
– Meglévő fűtési rendszer hőleadóinak és/vagy csőhálózatának korszerűsítése;
– Járulékos munkálatok (kéményátépítés, fűtési- és használati melegvíz ellátó rendszer átalakítás, vezérlés kialakítása);
– Energetikai tanúsítás, számítás, tervezési, engedélyeztetési és egyéb, átvétellel kapcsolatos szakhatósági költségek (pl: kéményseprő szakvélemény, gáz MEO átvételi jegyzőkönyvvel, használatba vételi engedély);
A jó hír az, hogy a korszerűsítéshez kapcsolódó szinte valamennyi munkálatra kiterjed a támogatás – hangsúlyozta Vipler Péter. Pályázati díj nincs, jellemzően olyan dokumentumokat kell a kérelemhez csatolni, amelyeket a szükséges engedélyek beszerzéséhez egyébként is el kellene készíteni minden szabályosan tervezett és kivitelezett hasonló munkánál. A kapcsolási rajzokat a közműszolgáltató, illetve a kéményseprő engedélyéhez mindenképp el kell például készíttetni.
Az egyetlen plusz elem, amivel számolni kell, az energetikai számítás, amely alapján megállapítható, hogy a korszerűsítéssel milyen mértékben javult a lakás energiafelhasználása. Figyelembe kell ugyanakkor venni azt, hogy egyes költségeknél meghatározták, hogy az milyen mértékben számítható be a pályázat során. A kivitelezési munkálatokra jutó támogatási összeg elérheti például a támogatás szempontjából elismerhető anyagköltség és munkadíj összegének (azaz a teljes kivitelezési költség) 40 százalékát, a szakértői díj azonban annak csak maximum 8 százaléka lehet.
Megéri?
Az, hogy egy ilyen beruházásnál mennyi energiamegtakarítás érhető el családi házaknál, illetve néhány lakásos társasházaknál csak az egyedi paraméterek ismeretében becsülhető pontosan, óriásiak lehetnek a különbségek: az ingatlan állapota, elhelyezkedése, a működő rendszer minősége és még számos egyéb tényező befolyásolhatja azt. Kiindulási alapként ugyanakkor figyelembe vehető, hogy egy nagy (50-100 lakásos) társasház komplex energetikai felújításánál – amely magában foglalja a homlokzat szigetelését, a homlokzati nyílászárók cseréjét és a fűtésrendszer korszerűsítését – épületszinten 40-50 százalék megtakarítás érhető el, amelyben az egyes elemek szerepe nagyjából egyforma (egyharmad). „Ezt gyakorlati tapasztalataink egyértelműen alátámasztják” – emelte ki Vipler Péter, aki cégével az elmúlt években közel száz társasház és panel épület energetikai felújítását végezte el a tervezéstől a kivitelezésig.
Akik a jelenlegi pályázat keretében kívánnak állami támogatáshoz jutni a komplex energetikai felújítás 3 eleme közül általában csak egyet (vagy a fűtés korszerűsítését, vagy a nyílászárócserét) valósítanak meg. Ezzel 10 maximum 15 százalékkal javulhat a szakértő szerint az ingatlan teljes, energiafelhasználása primer energiában számolva. Amennyiben mindkét pályázatra pályázni kívánnak, akkor az együttesen elérhető primer energiában kifejezett megtakarítás a 20-30%-ot is elérheti.
A beruházás révén elérhető (a rezsiköltségeken érezhető) megtérülés sokkal egyszerűbben számolható ugyanakkor, ha a konkrét beruházás révén az adott rendszer üzemeltetésén elérhető megtakarítást nézzük. A teljes fűtésrendszer korszerűsítése egy Magyarországon tipikusnak tekinthető 100 négyzetméteres kocka háznál nagyságrendileg 1,5-1,8 millió forintot jelenthet. Egy ilyen épületnél az éves fűtési költség átlagosan 300-400 ezer forint (gázfűtést feltételezve), ez a gázelhasználás a korszerűsítés révén 30-35 százalékkal csökkenthető, a megtakarítás évi 100-110 ezer forint körül várható. A beruházás tehát a most meghirdetett támogatást is figyelembe véve 6-8 év alatt visszahozhatja azt, amit a tulajdonos a beruházásra elköltött.
Nem érdemes elbukni apróságokon?
Ha valaki élni akar a most meghirdetett támogatással, érdemes néhány az előbbiekben még nem említett szempontot is szem előtt tartania – hangsúlyozta a DAP Kft. szakértője. Legelőbb is csak szabályosan elvégzett, számlákkal igazolt költségek számolhatók el a pályázat keretében. Minden papírt – az árajánlatokat is – meg kell tartani mindaddig, amíg a támogatási összeget ki nem utalják.
A munkálatok csak kivitelezővel kötött szerződés keretében végezhetők el (házilagosan nem), a hatályos építési jogszabályoknak megfelelően. Olyan számlákat fogadnak csak be, amelyeket ez a vállalkozó állított ki a tulajdonos nevére (az anyagszámláknak is a tulajdonos nevére kell szólniuk). Fontos szempont továbbá, hogy olyan kivitelezőt kell választani, aki kamarai tagsággal rendelkezik.
Számolni kell azzal is, hogy a beruházást követő három éven belül az ingatlan, csak a támogató előzetes hozzájárulásával adható el. Jó tudni mindemellett, hogy van néhány kizáró tényező: nem pályázhat például az, akinek köztartozása van, illetve az elmúlt öt évben az adott ingatlanra már nyert el támogatás.
A pályázatot kizárólag elektronikus úton lehet benyújtani a Kormányzati Portálon, amelyhez ügyfélkapus regisztráció szükséges.
