Őket igazolja majd a történelem?
Soros szerint Nagy-Britannia idővel lehet, hogy viszonylag jobban jár az EU elhagyásával, mint más országok, de a gazdasága és a népe meglehetősen megszenvedi a kilépést rövid- és középtávon. A brit reálgazdaságban bekövetkező változásokat a 2007-2008-as pénzügyi válsághoz lehet majd hasonlítani – véli.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
Az okokkal kapcsolatban írásában Soros arra az álláspontra helyezkedik, hogy a Brexit-vita és a migrációs válság egymást táplálták. A kilépést támogatók ugyanis a Calais-ben feltorlódott több ezer, bármi áron Angliában igyekvő migráns „rémisztő” képével félelmet kelthettek a többi uniós országból induló, „ellenőrizetlen bevándorlással” kapcsolatban. Az EU pedig halogatta a fontos döntéseket, nehogy negatív hatással legyenek a brit népszavazásra, így a káosz állandósult Calais-nál.
„Angela Merkel német kancellár döntése, hogy országa kapuit tágra nyitja a menekültek előtt, inspiráló gesztus volt, de nem volt kellőképpen végiggondolva, mert nem számolt a +pull factorral+”, azzal a „húzó hatással, amit a tömegek korlátlan befogadása jelent a többi migránsnak – állapította meg Soros György.
Ennél nem is lehetne rosszabb?
Hozzátette, hogy a tagállami kormányok és az uniós intézmények látszólagos tehetetlensége megágyazott az idegengyűlölő és Európa-ellenes pártok megerősödésének.
„Most a katasztrófa-forgatókönyv, melytől sokan féltek, megvalósult gyakorlatilag visszafordíthatatlanná téve az Európai Unió széthullását” – húzta alá a milliárdos befektető.
Az írásban hozzátette, az Egyesült Királyság kiválásának folyamata további bizonytalanságokkal és politikai kockázattal lesz teli, mert – fogalmazott Soros – Nagy-Britannia nem holmi képzeletbeli vagy valós előnye forog kockán, hanem az európai projekt fennmaradása.
Kemény lehet az Unió
Soros figyelmeztetett arra az eshetőségre is, hogy a kiválási tárgyalásokon az EU nem lesz abban a „hangulatban”, hogy az Egyesült Királyságnak engedményeket tegyen a jövőre nézve, például az egységes piac tekintetében, ami mindkét félnek ártana.
Mi több, maga az Egyesült Királyság sem biztos, hogy hosszú távon fennmarad a mai formájában – írta a befektető, hozzátéve, hogy nem csak a menekültválság miatt, hanem a hitelező és adós viszony miatt is szinte robbanásveszéllyel fenyeget a feszültség egyes tagállamok között, Németország és Franciaországban pedig a belső problémák is lekötik a kormányzat erejének jelentés részét. Soros szerint az EU jelentette közös piac és a közös értékek elvesztése mindenkinek csak károkat okozna.
„De az EU mégis elromlott, és nem elégíti ki állampolgárai vágyait és törekvéseit” – hangsúlyozta a befektető, kiemelve: az EU rendezetlen széthullásával Európa rosszabbul járna, mintha az EU soha nem is létezett volna.
„De nem szabad feladni” – szögezte le Soros, aki szerint az Európai Unió tökéletlen építmény, de akik hisznek azokban az értékekben és elvekben, amelyeknek a fenntartására az uniót tervezték, össze kell állniuk, hogy az Európai Uniót alapos szerkezeti átalakítással megmentsék.
London is eleshet
Csaknem 150 ezren csatlakoztak szombat estig egy másik petícióhoz, amely azt indítványozza, hogy London váljon ki az Egyesült Királyságból, kiáltsa ki függetlenségét, és kérje felvételét az EU-ba.
Az újabb EU-népszavazást követelő online petícióhoz csak szombaton több mint egymillióan adták a nevüket, és az aláírók száma estére átlépte a 2,1 milliót. A kezdeményezők és az aláírók az EU-tagságról szóló népszavazások szabályainak módosítását követelik a brit kormánytól, úgy, hogy e kérdésről második népszavazást kelljen kiírni, ha az elsőn a választók kevesebb mint 75 százaléka vett részt, és a kilépésre vagy a bennmaradásra 60 százaléknál kevesebben voksoltak.
A brit EU-tagságról szóló csütörtöki népszavazáson a részvételi arány 72,2 százalékos volt, és 51,9 százalék szavazott arra, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az EU-ból. A kezdeményezést a parlament petíciós bizottságának napirendre kell vennie. Ez a testület dönt arról, hogy hitelesek-e az aláírások, és a kezdeményezés alkalmas-e a parlamenti vitára. A brit törvények alapján a parlamentben tárgyalási időt kell biztosítani minden olyan közérdekű petíciónak, amelyet legalább 100 ezer brit állampolgár hitelesen aláírt.
Nem lehet belőle semmi?
A BBC-nek nyilatkozó szakértők szombaton gyakorlatilag zéróra taksálták annak az esélyét, hogy a népszavazások szabályainak átírását követelő petíció alapján a brit kormány újabb referendumot hirdetne az EU-tagságról, elsősorban azért, mert ez utólagos szabálymódosítással érne fel.
David Lammy, az ellenzéki Munkáspárt egyik alsóházi képviselője szombati Twitter-üzenetében ehelyett azt javasolta, hogy a parlament akadályozza meg Nagy-Britannia kilépését az EU-ból. Lammy felhívta a figyelmet arra, hogy az EU-tagságról szóló népszavazás nem bír kötelező jogi érvénnyel, vagyis nem kötelezi a parlamentet a kilépést megalapozó törvények megalkotásra.
A munkáspárti képviselő szerint az alsóháznak már a jövő héten szavaznia kellene arról, hogy törvényalkotási napirendjére kívánja-e venni Nagy-Britannia kilépését az EU-ból.
„Ébredjünk már fel (…) Parlamenti szavazással megállíthatjuk ezt az őrültséget, és véget vethetünk ennek a lidércnyomásnak” – írta a Twitter üzenőportálon közzétett nyilatkozatában Lammy, aki azzal vádolta a kilépésért kampányoló tábor frontemberét, Boris Johnson volt londoni polgármestert, hogy hazugságokkal érvelt az EU-tagság feladása mellett.
A brit főváros önállósulását és EU-tagfelvételét indítványozó felhívást szombat estig 149 ezren írták alá. Ez a helyenként tréfálkozó hangvételű petíció Sadiq Khan londoni polgármestert szólítja fel arra, hogy nyilvánítsa Londont függetlenné az Egyesült Királyságtól, és kérje a város felvételét az EU-ba, valamint a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetbe, amelynek Nagy-Britannia nem tagja. A petíció szerint London nemzetközi város, és meg akarja őrizni központi helyét Európában.
