Merkel sehol
Az amerikai hírportál európai kiadása tavaly készített először ilyen listát. A kiválasztás folyamatának elve kezdetben az volt, hogy az Európai Unió mind a 28 tagországából kerüljön fel valaki a listára, és őket rangsorolják, a szerkesztők azonban megváltoztatták ezt.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
A listára való felkerülésre nem volt garancia, hogy valaki erős hatalmi helyzetben volt valamelyik európai országban. Így például Angela Merkel német kancellár sem tavaly, sem az idén nem kapott helyezést.
Viszont a hetedik lett Recep Tayyip Erdogan török elnök, aki – mint a Politico írta – „az idén júliusi, elbukott katonai puccskísérlet után minden korábbinál kíméletlenebbül alakít ki szigorúan tekintélyelvű rendszert Európa tőszomszédságában, és akitől nagy részben függ a migrációról szóló EU-török megállapodás betartása, ebből következően a migrációs nyomás alakulása Európára”.
Helyezettek innen-onnan
A második helyen Frauke Petry, a bevándorlásellenes jobboldali az Alternatíva Németországért vezetője szerepel, mert a párt – most először – valószínűleg képviselői helyeket fog szerezni a német szövetségi törvényhozásban.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Negyedik helyen van a listán Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánypárt elnöke, aki a lap szerint „a hátsó sorból irányítja” az országot. Helyet kapott még „Európa 2017-es osztályában” Federica Mogherini, az EU külügyi főképviselője, és Sebastian Kurz fiatal osztrák külügyminiszter is, továbbá a litván elnök, Dalia Grybauskaite és a legnépszerűbb cseh párt, az ANO vezetője, Andrej Babisis.
Előkelő helyen szerepelnek a listán az üzletemberek, a harmadik helyen szerepel például az ír Michael O’Leary, a Ryanair fapados légitársaság vezetője, aki a Politico szerint „akár az európai integráció bajnoka is lehet.” Ha az EU-nak sikerül úgy levezényelnie a Brexitet, hogy közben nem éri káros hatás az európai közös piacot, akkor az nem kis részben neki lesz köszönhető – véli a portál.
Soros is a listán
A névsorban hatodik Daniel Ek, a Spotify internetes zeneszolgáltató svéd alapítója, ami azt jelzi, hogy Európa részesülhet a digitális forradalom előnyeiből, bár Ek hangsúlyozza, hogy ennek érdekében az uniónak már régen változtatnia kellett volna bizonyos szabályozásokon.
Soros Györgyöt a lap az „Illiberalizmus ostorának” nevezi, hangoztatva, hogy Soros visszatért az ideológiai harc frontvonalába. A Politico szerint élete java része az autoriter uralom elleni küzdelemmel telt, ma pedig Amerikában nyíltan a Demokrata Pártot támogatja, és máris az egyik vezéralakja a Donald Trumppal szembeni mozgalmaknak. Európában pedig a Nyílt Társadalom Alapítványok hálózatán keresztül terjednek a nézetei.
Tavaly Orbán Viktor, idén Sadiq Khan
A Politico emlékeztetett arra, hogy tavaly az első helyre Orbán Viktor magyar miniszterelnök került, aki – mint fogalmazott – „a nyugati világban a nacionalista politika térhódításának elindítója volt.
„A politika hullámzásából fakadóan a másik oldalnak is elkerülhetetlenül eljön az ideje” – írta az összefoglalót jegyző két szerkesztő, Stephan Faris és Matthew Kaminski.
Indoklásuk szerint ezért tették az idén a londoni polgármestert tették az első helyre, akinek személyes háttere és centrista-liberális programja alternatívát jelent a jelenleg domináns politikával szemben. Mellékesen Sadiq Khan az egyike a listán lévő azon három polgármesternek, aki jól érzékelteti, hogy egyre jelentősebbek a városvezetők – írták.
A Politico szerint a nem hagyományos politizálás továbbra is főszerepet fog kapni Európában. „A szélsőjobboldali pártok valószínűleg minden korábbinál jobban szerepelnek majd a német, a francia és a holland választásokon” – írják.
