2024 március 28

Sokan még a legkeresettebb végzettségekkel sem találnak állást

Jó teljesítmény, kevés ember

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdai adatai alapján elmondható, hogy az októberi ipari termelés 7,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi eredményt. A 2017-es év első 10 hónapjában már több mint 5 százalékkal nőtt a termelés.

Egyes elemzők szerint akár 5,5-6 százalékos is lehet majd az éves szintű bővülés, a Takarékbank azonban felhvja a figyelmet arra, hogy az erőteljesebb növekedést akadályozhatja a munkaerőhiány. Mint modta, emiatt egyes területeken elengedhetetlenek a technológiai és gépesítési beruházások.

[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”117″]

Azonban nem minden ágazatban pótolható a munkaerő az automatizálással. Márpedig, az alacsony munkanélküliségi ráta ellenére is, a hazai gazdaság több szektorában is jelentős szakemberhiánnyal küzdenek.

Haldokló egészgégügy

Az egyik legégetőbb helyzet az egészségügyi területen van, itt a június-augusztusi időszakban tetőzött a munkaerőhiány. A nyári szabadságolások miatt ugyanis annyira nem volt ember, hogy több osztályt (vagy egy részüket) ideiglenesen bezártak, mert nem tudták biztosítani a szakellátást. 

Az orvosok és az ápolók egyaránt leterheltségre panaszkodtak, a korábbi években pedig nem volt ritka jelenség a sztrájk sem, ahol az alulfizetett munkakörök ellen tüntettek.

Az egészségügyi dolgozók tavaly 26,5 százalékos emelést kaptak, így bruttó 168 ezer forint lett a kezdőfizetés, ami a garantált bérminimumnak felel meg, november 1-jétől pedig tovább emelkedett a mentőápolók, a mentőorvosok, a szakorvosok, az ápolók és a szakgyógyszerészek, vagyis összesen 98 ezer egészségügyben dolgozó bére. Vajon ez elég lesz a szakemberek megtartására?

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Munkaerőhiány és munkanélküliség kéz a kézben?

Az építőipar a másik szektor, amely jelentősen megérzi a szakemberhiányt. Meglepő azonban, hogy az ágazaton belül mintegy 4,23 százalékos munkanélküliségi ráta is megfigyelhető.

Ahogy az infografikán is látjuk, a fegyveres szervek foglalkozásain kívül mindenhol jelen van a munkanélküliség kisebb-nagyobb mértékben. A legszembetűnőbb arányt az egyszerű, azaz szakképzettéget nem igénylő foglalkozások esetében láthatjuk. Ezen a területen tavaly mintegy 482 ezer embert foglalkoztattak, azonban több mint 66 ezer egyszerű munkára alkalmas ember munkanélküli volt. Ez csaknem 14 százalékos munkanélküliségi rátát jelent, ezzel pedig az ágazat vezeti is a listát a nem dolgozók arányának tekintetében.

A második legrosszabb helyzetben a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkoztatottak vannak: náluk a 646 ezer 400 dolgozóval szemben 28 ezer 500 munkanélküli van, amely 4,4 százalékos arányt eredményez. Holott ezzel szektorral kapcsolatban is adódtak munkaerőhiánnyal kapcsolatos problémák. Talán még emlékszünk a közeljövőben történt sztrájkhullámra a Tescósok körében.

A legjobb arányt – a fegyveres szerveken kívül – a felsőfokú végzettséggel rendelkezők mutatják, itt mindössze 1,14 százalékos a munkanélküliségi ráta.

A diploma garantálja az állást
Magyarországon nincs diplomás-munkanélküliség, mert akinek van diplomája és szakmája, jelenleg állása is van – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára.

Országos szinten egyébként az utóbbi évek legmagasabb munkanélküliségi rátáját 2014 februárjában mérték, ekkor 8 százalék körül állt a mutató, azóta pedig szinte folyamatosan csökken ez a szám. Idén egyedül márciusban volt egy 0,2 százalékos emelkedés, de azt követően a munkanélküliségi ráta tovább ereszkedett a 4 százalékos eredmény felé. 

Németországban találtak megoldást
A megfelelően átképzett munkanélküliek nagy arányban, hosszú távon el tudnak helyezkedni az idősgondozás területén Németországban – derült ki a nürnbergi munkaerő-piaci kutatóintézet (Institut für Arbeitsmarkt und Berufsforschung) szeptemberi adataiból. Mivel az idősgondozás területén jelentős hiány van Németországban, ezért akár a teljes átképzés, akár a rövidebb továbbképzéseken való részvétel jelentősen javítja a munkanélküliek foglalkoztatási esélyeit.