Közismert dolog, hogy Magyarország kitettsége az energiaellátásban meglehetősen nagy. Különösen függ az ország az orosz földgáztól, amely jelentős részben egy válságövezeten, Ukrajnán keresztül érkezik a felhasználókhoz. Ez tovább növelheti adott esetben a bizonytalanságot.
Dúl a szankcionális, gazdasági és kereskedelmi háború
A helyzet azonban a róka fogta csuka esetét is példázza egyben, hiszen az ukrán tranzitútvonal nemcsak hazánkra, hanem mint az elmúlt időszak nem egyszer igazolta, a szállítókra, azaz az orosz partnerekre nézve is igaz. Egyáltalán nem véletlen az, hogy Oroszország a – számunkra immár kútba esett, Moszkva által felmondott – Déli áramlat nevű vezetékrendszer megépítésével éppen ezen a helyzeten kívánt volna javítani.
Hogy, mennyire fontos ez a megoldás Oroszország számára, azt bizonyítja a közelmúlt időszaka. Mint számos nyilatkozatból kiderült, Moszkva egyáltalán nem mondott le arról a szándékáról, hogy akár Törökország irányában keressen megoldást a gázszállításra. Egyáltalán nem lenne meglepő, ha ebben az energiapolitikai stratégiában Törökország jutna szerephez.
Az esetleges orosz tervek megvalósulásához azonban nyugalmasabb időszakra, s Moszkva számára kevesebb gazdasági áldozattal járó helyzetre lenne szükség. Az Európai Uniónak az Amerikai Egyesült Államok támogatásával folytatott szankcionális, gazdasági és kereskedelmi téren vívott háborújának vannak kétségtelen sikerei, de az Ókontinens országaira és vállalatira nézve súlyos veszteségei is. Az orosz gazdasági makroadatok sokat mondóan tükrözik ezt a helyzetet, a rubel komoly mélységekben tartózkodik. Az orosz piacon tevékeny európai multik ugyanakkor immár sok milliárd euróra teszik a veszteségeiket.
A tranzit útvonal veszélyes lehet Oroszország számára is
Mi lesz ennek az új típusú háborúskodásnak a vége? Ezt megint csak találgatni lehet. Oroszországnak rendkívüliek a tartalékai. Aranyban, nyersanyagban, feldolgozott termékekben. És, amit a legjelentősebb ütőkártyának tartanak, rendelkeznek azzal a lehetőséggel, hogy adott esetben elzárják az Európa számára olyannyira fontos kőolaj és gázvezetékek csapját.
Ez azonban sokkal bonyolultabb dolog annál, mint gondolnánk. Ha ránézünk a térképre azt látjuk, hogy településeinket, országainkat behálózzák az üzemanyag vezetékek. Nem csak a lakásaink, házaink energiaellátását megoldó rendszerekre, hanem a nagy kapacitású, az országok közötti szállítást szolgáló hálózatokra is igaz ez.
Az Oroszországban kitermelt kőolaj és földgáz sok-sok országon halad át a csővezetékeken, mire megérkezik a felhasználókhoz. Ezer és ezer kilométereken keresztül áramlik a gáz, mire célba érkezik. Oroszország tudatában van annak, hogy a tranzit utat biztosító államok sem mind barátok. Ha akadályozzák, vagy netán meggátolják az energiahordozó áthaladását, az majdnem annyival ér fel, mintha elzárnák Oroszországban a csapokat.
Megváltozott az utóbbi időben az orosz export iránya
Az orosz Gazprom Konszern közismerten a világ legnagyobb gáz és olajtermelő vállalata. 2013-ban a cég 487,4 milliárd gáz termelt. Ennek az irdatlan mennyiségnek a nagy részét csaknem 170 ezer kilométer hosszúságú vezetékrendszeren juttatta el a vásárlóinak.
Tény az is, hogy érdekesen alakult az utóbbi időszakban az orosz export iránya. Az ismert statisztikák szerint a kivitel szempontjából a legnagyobb partner jelenleg Németország. Számítások szerint azonban változik a helyzet, Kína lép Németország helyébe, a távol-keleti ország válik Oroszország legfontosabb importőrévé. Épül már az a vezeték, amely az elképzelések szerint közvetlenül Kínába viszi az energiahordozót.
A gázfüggőség szempontjából a legkiszolgáltatottabb Oroszországnak Finnország, Észtország, Lettország és Litvánia. És sajnos a második vonalban ott vagyunk mi magyarok is, Szlovákiával és Bulgáriával egyetemben.
Magyarország kitettsége rövid távon nehezen változhat
A gazdasági, kereskedelmi háborúskodás egyben arra hatalmas versenyfutásra is ráirányította a figyelmet, amely az Európai Unió országai és Oroszország között alakult ki. Számos európai kikötőben, annak közelében épülnek a cseppfolyósító üzemek, amelyek enyhíthetnek a függőségen és kiválthatják más források segítségével az orosz energiát. Közben Oroszország arra tesz kísérletet, hogy más megoldásokkal pótolja az olyan tervezett beruházásokat, mint a Déli áramlat, s elkerülje a számára veszélyesnek tartott tranzit országokat.
Arra kicsi az esély, hogy Magyarország kitettsége rövid távon megváltozzon. Jóllehet az utóbbi esztendőkben csökkent a gázfelhasználás, 2013-ban 9,22 milliárd köbméter használtunk el, egy évvel korábban pedig még 10,24 milliárd köbméter gáz fogyott, ennek a mennyiségnek a jelentős része azonban Oroszországból érkezett hozzánk.
