Vlagyimir Putyin orosz elnök nem valószínű, hogy különösebben megretten a szankcióktól. Moszkva a korlátozásokra tiltásokkal, az erőfitogtatásra fenyegetéssel válaszolt.
A fejlett országok politikusai tanácstalanok
Az ukrán-orosz válság rögtön kettős európai gonddá, politikai és gazdasági problémává vált. A huszonegyedik századi világ, Európa közössége nem csukhatja be a szemét a felett, hogy az egyik ország a demokratikus együttműködés alapszabályait átlépve, katonailag beavatkozik egy szomszédos ország életébe, területeket száll meg, majd megszerzi azokat. A gondok másik része gazdasági, Európa közismert függősége az orosz energiától, az onnan importált kőolajtól és gáztól.
A kőolaj és a földgáz mára ismét hatalmas gazdasági, s egyben politikai fegyverré vált. Oroszország számára nyilvánvalóan nagyobbá, mint az ország katonai ereje. A moszkvai vezetés ráadásul akkor nyúlt ehhez az eszközhöz, amikor a világ sok nagy olajkészlettel és fejlett kitermeléssel rendelkező államának térségében polgárháború dúl, vagy terroristák gyilkolják a lakosságot.
A világon a legtöbb kőolajat Oroszország termeli ki
Ebben a helyzetben az orosz kőolaj és földgáz alaposan felértékelődik. És ez a vagyon nem kevés. Tavaly Oroszország a világon a legtöbbet 523,28 millió tonna kőolajat és 627 milliárd tonna földgázt termelt ki. Prognózisok szerint ezek számok 2035-re 548 millióra és 807 milliárdra változnak. Az előrejelzések a British Petrol-tól származnak, amely a Rosznyeft olajvállalat révén alaposan érdekelt Oroszországban. A 2013-as növekedés fő forrása az óriási, kelet-szibériai Vankor mező, ahol a Rosznyefty több mint 17 százalékkal, 21,4 millió tonnára – napi 430 ezer hordóra – növelte a kitermelést.
Az orosz energiaügyi minisztériumi friss adatok szerint az augusztus végével záródott nyolc hónapban 349,4 millió tonna kőolajat bányásztak az országban, ami 0,7 százalékkal (2,346 millió tonnával) haladta meg az egy évvel korábbit. Eközben az olajexport 7,647 millió tonnával 148,4 millió tonnára csökkent. A nyolchavi orosz gáztermelés 2,8 százalékkal (11,5 milliárd köbméterrel) 417,586 köbméterre mérséklődött.
Érdekesen alakul az orosz export iránya is. Az ismert statisztikák szerint a kivitel szempontjából a legnagyobb partner jelenleg Németország. Számítások szerint azonban változik a helyzet, Kína lép Németország helyébe, a távol-keleti ország válik Oroszország legnagyobb olajimportőrévé. A gázfüggőség szempontjából a legkiszolgáltatottabb Oroszországnak Finnország, Észtország, Lettország és Litvánia. És sajnos a második vonalban ott vagyunk mi magyarok is, Szlovákiával és Bulgáriával egyetemben.
Súlyos geopolitikai konfliktusok veszélyeztetnek
És miközben Európa Oroszországgal van elfoglalva, a Közel-Kelet fontos készletekkel rendelkező kőolaj kitermelő helyein, vagy a közvetlen szomszédságukban súlyos politikai konfliktusok, terroristák, polgárháborúk veszélyeztetik a világ energiaellátását.
Irak a világ jelentős olajkitermelője, s a készletei is számottevőek. Ebben az országban és Szíriában súlyos harcok dúlnak. Mint a Tőzsdefórum is beszámolt róla a terroristákkal folytatott harcnak ebben a térségben már több mint százezer ember esett az áldozatául. Iraki jelentések szerint az országban rendben termelik az olajat. A legnagyobb veszély azonban az, hogy a harcok tovább terjednek. Például Irán a világ egyik legnagyobb olajkitermelője is belekeveredhet a háborúskodásba, amelynek már közvetlen kihatásai lehetnek a világ ellátására.
Padlóra került Észak-Afrika egykor legnagyobb olajtermelője
Polgárháború zilálta szét az észak-afrikai Líbiát, s vele együtt az olajtermelést is. Politikailag változatlanul robbanásveszélyes a politikai helyzet az országban, amely közismerten a térség legjelentősebb olajkészleteivel rendelkezik. 2011 elejéig Líbia a világ 17. legnagyobb olajtermelője volt, Afrikában pedig a harmadik legjelentősebb. Líbia rendelkezik az afrikai kontinens legnagyobb olajkészletével. Olajtermelésének 85 százalékát Európába exportálta.
A közelmúltban nyilatkozott a líbiai központi bank elnöke. Ő azt mondta: a politikai válság meglehetősen sokba került eddig is Líbiának. Csupán az elmúlt tíz hónapban legalább harmincmilliárd dollár olajbevételtől esett el az arab ország. A helyzet azonban sokkal súlyosabb annál, mint amit a jegybank vezetője sugall. Líbia állami olajvállalata a folytatódó zavargásokra, valamint az olajmező- és kikötőfoglalásokra hivatkozva azt fontolgatja, csak a part menti termelést folytatja, s az sem kizárt, hogy leállítja a kivitelt. Jelenleg napi 200 ezer hordóra esett termelés, az olajeladásból származó bevétel havi 1 milliárd dollárra zsugorodott. Szeptemberben valamivel jobb statisztikák is napvilágot láttak, egyes megfigyelők napi ötszázezer hordós termelésről beszélnek.
A legjelentősebb olajvállalatok virágzanak
Hogyan is állunk a kőolajjal és a gázzal? A világ sok államában attól félnek a politikusok és a lakosság, hogy a geopolitikai konfliktusok hiányhoz vezetnek. A világ legnagyobb olajvállalatai azonban ,,virágzanak”. Piaci megfigyelők arra hívják fel a figyelmet, hogy a változatlanul megfelelő kínálat, az árak, s egyéb céges ügyletek miatt olyan multik, mint az Exxon Mobil, a Shell, a Conco Philips az idei második negyedévben alaposan megnövelték a nyereségüket.
Az Exxon Mobil például az említett időszakban napi nettó csaknem százmillió dollárt keresett. A vállalat az elmúlt esztendő hasonló időszakához képest huszonnyolc százalékkal 8,8 milliárd dollárra növelte a nyereségét. A Conco Philips sem panaszkodhatott, az említett negyedévben nagyjából tizenegy százalékkal több nyereséget tehetett zsebre, egész pontosan, 2,1 milliárd dollárt. A brit-holland érdekeltségű Shell konszern az elemzők meglepetésére 5,3 milliárd dollár nyereséget ért el. A szakértők szerint ez az amerikai energiaárak és a termelés növekedésével volt elsősorban összefüggésben.
Nem jött be a kétszáz dolláros jóslat
Úgy tűnik egyelőre nem jöttek be a korábban akár kétszáz dolláros olajárat (Brent) vizionáló jóslatok. Jelenleg ennek az olajfajtának a tőzsdei árfolyama egy éves összehasonlításban a mélypont közelében, 102 dollár alatt állomásozik. A Crude olaj (WTI) árfolyama kilencvenöt dollár alá csúszott. Mindez rávilágít a huszadik, huszonegyedik század nagy tőzsdei igazságára. Nevezetesen a gazdaságokat befolyásoló, a tőzsdéken rendre sokkokat kiváltó virtualitásra és szubjektivizmusra. A világgazdaság eme területein (a pénzpiacon, a tőzsdéken) alaposan repedeznek a konzervatív gondolkodás bástyái.
