Rendkívüli Hírek:

2024 február 22

Rendszerváltás oldhatja meg Oroszország problémáját?

Mihail Kaszjanov volt miniszterelnök, a Népi Szabadság Pártjának (Parnasz) vezetője úgy látja, hogy a szankciók nyomán a Kreml még jobban bekeményít majd a belpolitikában és a külpolitikai retorikában.

Emlékeztetett arra, hogy az amerikai gazdasági büntetőintézkedéseket eredetileg a Krím elcsatolása és a Donyec-medencében történt orosz beavatkozást követően vezették be, ám később két új indok is megjelent: az amerikai választásokba való orosz beavatkozás és a szíriai katonai fellépés.

Nem számítanak kiegyezésre

Kaszjanov úgy vélekedett, aligha várható, hogy a jelenlegi orosz hatalom kiegyezhet a Nyugattal, ezért azt választások útján le kell váltani. Mint mondta, az amerikaiak megmutatták, hogy a jelenlegi orosz rendszer elfogadhatatlan a számukra és nem fognak vele egyezkedni, amíg az fel nem számolja a szankciók bevezetésének indokait.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Grigorij Javlinszkij, a Jabloko párt alapítója szerint annak a szankciós amerikai törvénynek az elfogadása, „amely egy szintre helyezi Oroszországot Iránnal és Észak-Koreával, Vlagyimir Putyin orosz elnök és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter külpolitikájának teljes összeomlását jelképezi”.

Meglátása szerint Oroszország „a minden alapot nélkülöző ambíciói, valamint amiatt került a tökéletes elszigetelődés küszöbére, hogy nem érti a világ mai berendezkedését és saját nemzeti érdekeit, hogy nélkülözi a professzionalitást, hogy csak a múltban keresi a komoly problémák megoldását, valamint hogy birodalmi próbálkozásokat tesz, és reális agressziót folytat a gyengébb szomszédjai ellen”.

Javlinszkij hangsúlyozta, hogy Oroszországot gyakorlatilag „közvetlenül a világ pénzügyi rendszeréből való kikapcsolás és a globális tőkepiacairól való leválasztás határára vezették”.

Gazdasági reform lenne a kiút?

Az ellenzéki politikus megítélése szerint a jelenlegi válságból való észszerű kiút elsősorban a gazdaság reformja, olaj- és a gázfüggőségének megszüntetése, valamint az ellenszankciók eltörlése lenne. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy mindez Vlagyimir Putyin elnöksége alatt nem megvalósítható.

Javlinszkij egy szakaszos rendezési tervet vázolt fel, amelynek keretében javaslatot tett egy nemzetközi konferencia összehívására, amelyen megvitatnák a Krím nemzetközi jogi helyzetét és egy legitim népszavazás megtartásának lehetőségét.

Indítványozta a „szabadságolt” orosz katonáknak a Donyec-medencéből való kivonását, az ukrán határ lezárását, a konfliktusövezetbe történő fegyverszállítások, az ukránellenes propaganda és mindennemű szakadár erő támogatásának leállítását. A politikus szerint a megtorlások megakadályozása érdekében a térségbe ENSZ-békefenntartókat kellene vezényelni.

Javlinszkij emellett szorgalmazta, hogy Oroszország vessen véget a szíriai polgárháborúban való részvételének.

Enélkül Moszkvának esélye sincs

Javlinszkij elmondta, minderre nem az amerikaiaknak, hanem Oroszországnak van szüksége „morális, emberi és pragmatikus megfontolások miatt”, és enélkül Moszkvának nincs esélye arra, hogy kilépjen az elszigeteltségből.

Mihail Hodorkovszkij, a Nyílt Oroszország politikai mozgalom emigrációban élő alapítója szerint a szankciók műszaki lemaradásra kárhoztatják Oroszországot, amelynek így a tudomány és a technika terén „véglegesen, sok évtizedre” helyet kell majd cserélnie Kínával. Hangot adott meggyőződésének, hogy az országot kormányzó erőket és azzal együtt a politikai rendszert egészében le kell váltani, helyette pedig bevezetni a valódi politikai képviseletet, parlamenti köztársaságot és az ellenőrizhető hatalmat.

A Nyezaviszimaja Gazeta szerint egyébként az ellenzékiek hangja nem jut majd el az oroszokhoz, mert azt túl fogja harsogni a televíziós propaganda, Oroszországot pedig a szankciók miatt az Iránéhoz hasonló szegénység és elszigetelődés fenyegeti.