Mindenki kell a megoldáshoz
A német-osztrák javaslatot telefonon terjesztették az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó Európai Tanács elnöke, Donald Tusk elé, aki megvizsgálja azt – mondta Angela Merkel az osztrák kancellárral tartott sajtótájékoztatón. A menekültválságot csak európai összefogással lehet rendezni, és a megoldás „az egész Európai Unió felelőssége” – jelentette ki a német kancellár.
A csúcstalálkozón nem a belügyminiszteri tanács hétfői brüsszeli ülésének témájáról, 120 ezer menekült tagállamok közötti elosztásáról kellene tárgyalni, mert ez az ügy „jó kezekben van” – hangzott el. Más kérdéseket szükséges napirendre venni, elsőként azt, hogy miként lehet jobban támogatni a menekültek származási országait, másodikként pedig azt, hogy miként lehet intenzívebbé tenni a Törökországgal folytatott párbeszédet – mondta a német kancellár.
Tárgyalni kell az Olaszországban és Görögországban tervezett közös, uniós menedékkérő-regisztrációs központok, a hot spotok gyorsabb kiépítéséről is, hiszen ezek nélkül nem lehet szétosztani a menekülteket a tagállamok között – tette hozzá Angela Merkel, kiemelve, hogy „az idő sürget”, és ezért nem lehet várni október közepéig, a következő rendes uniós csúcsig.
Egyedül nehéz
Németország, Ausztria és Svédország nem tudja viselni a menekültválság összes terhét – mondta a német kancellár. A Magyarországról elindult menedékkérők beengedéséről szeptember 5-re virradóra az osztrák kancellárral együtt hozott döntésről azt mondta, hogy az „akut szükséghelyzetre” tekintettel helyesen jártak el, és a döntés sok embernek segítséget jelentett. Ugyanakkor nagy számban érkeznek menekültek a Görögország-Macedónia-Szerbia-Magyarország-Ausztria-Németország útvonalon – tette hozzá.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Németország határellenőrzést vezetett be, „egyszerűen azért, hogy jobban regisztrálhassuk a menekülteket”. A menekültek nagy száma miatt „a regisztráció már egyáltalán nem volt lehetséges”, és biztonsági okokból is érthető, hogy „visszatérünk egy rendezett mechanizmushoz” – fejtette ki Angela Merkel.
Európai külpolitika kell
Werner Faymann hangsúlyozta: az Európai Tanácsnak azért is össze kell ülnie, mert Németország, Ausztria és Svédország a menekültválság rendezéséhez szükséges „európai külpolitikát” sem tudja egyedül megvalósítani. Az uniós csúcson meg kell vizsgálni, hogyan lehet hozzásegíteni a származási országokat és a tranzitországokat ahhoz, hogy az emberek ezekben az országokban találjanak menedékre – tette hozzá.
A rendkívüli uniós csúcs alternatívája, hogy a „homokba dugjuk a fejünket”, mondván, „közvetlenül mellettünk nincsen háború”, és a menekültek útján elterülő többi állam is „megoldhatná a feladatot, úgyhogy semmi közünk az egészhez” – mondta az osztrák kancellár. Úgy vélte, fontos, hogy nem ezt a megoldást választják, „hiszen emberekről és a védelemhez fűződő jogról van szó”.
Az EU-nak támogatást kell nyújtania a származási- és tranzitországoknak, Görögországban pedig uniós, „közös határvédelemre” és hot spotokra van szükség, amelyekben döntenek arról, hogy ki jogosult védelemre a kérelmezők közül. Őket „nem hagyhatjuk cserben”, viszont a védelemre nem szoruló menedékkérőket vissza kell juttatni hazájukba – hangzott el.
Szellemiség és emberség
Az uniós tagországoknak mindezt közösen, emberies, nyílt és ellenőrzött módon kell végrehajtaniuk. Nem lehet megtenni, hogy „megvárjuk, amíg az emberek átverekedik magukat Szíriából Görögországba, és onnan a nyugat-balkáni útvonalon egészen hozzánk, és aztán egyszerűen megállítjuk őket”. Ez „humanitárius katasztrófát idézne elő” – mondta Werner Faymannn.
Angela Merkel a kvótarendszert ellenző tagállamoknak járó uniós támogatások csökkentéséről szóló felvetésekről szóló kérdésre azt mondta:, „helyre kell állítani az európai szellemiséget, és nagyon kevéssé hiszen, hogy ez fenyegetésekkel lehetséges”. Hozzátette, hogy az optimizmus vezéreli, hiszen az EU-ban eddig is minden nehéz ügyben sikerült megállapodásra jutni.
Werner Faymann azt mondta, sok ország reméli, hogy a probléma „elhalad mellettük, mert Németország, Ausztria és Svédország másfajta humanitárius beállítódást jelzett”, és egyesek „azzal akarnak vádolni minket, hogy túl sokat beszélünk a menedékjogról, de a menedékjog megtiprása nem lehet alternatíva”. Megjegyezte: a szolidaritás vállalását jelenti az is, hogy az uniós költségvetés nettó befizetői, mint Ausztria, támogatják a többi tagországot, és a szolidaritás nem önkéntes alapú „jótékonykodás”, hanem annak elismerése, hogy az adott feladatot csak közösen lehet megoldani.
A menedékkérők ausztriai regisztrációjára vonatkozó kérdésre azt mondta, hogy Ausztria ugyan vállalja a feladatot, de nem tudja egyedül befogadni és ellátni a területére érkező összes menedékkérőt, és ezért hálás Németországnak, amiért nem zárta le határait.
Az Európai Bizottság is lépne
Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény keddi sajtótájékoztatóján az egyik szóvivő úgy vélekedett, hogy a menetrend szerint október 8-án esedékes újabb belügyi tanácsülés előtt szükség lehet ilyen megbeszélésre. Ezt azonban az EU soros luxemburgi elnökségének jól elő kell készítenie.
A teljes körű megállapodás hiánya arra az európai bizottsági javaslatra vonatkozik, miszerint a korábbi 40 ezer fő mellett további 120 ezer menekültet vegyenek át – meghatározott kvóta alapján – a tagállamok a migrációs nyomásnak leginkább kitett országoktól. A 40 ezer főről szóló májusi bizottsági indítványban még csak Olaszország és Görögország, az újabban előterjesztett 120 ezres elképzelés szerint e két ország mellett Magyarország is a kedvezményezettek közé tartozna.
Nyugat vs. Kelet
Dimitrisz Avramopulosz, a migrációs ügyekben illetékes görög EU-biztos kedden az Európai Parlament külügyi bizottsága előtt csalódottságának adott hangot amiatt, hogy ez utóbbi javaslatot több tagállam elutasítja. Avramopulosz szerint az ügy az európai szolidaritás „töréstesztje”.
Thomas de Maiziere német belügyminiszter egy tévényilatkozatban pénzügyi szankciókat szorgalmazott azon tagállamokkal szemben, amelyek elutasítják a kvótarendszert, az Európai Bizottság szóvivője azonban újságíróknak azt mondta, hogy ilyen intézkedésre nem lát uniós jogi eszközt. „Ez nem tartozik az opciók közé, amelyeket jelenleg vizsgálunk” – tette hozzá.
Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter tévényilatkozatban szólította fel szolidaritásra a visegrádi országokat a menekültek befogadását illetően. António Guterres, az ENSZ menekültügyi főbiztosa rendkívül csalódást keltőnek nevezte a hétfő esti rendkívüli uniós belügyminiszteri tanácskozás kimenetelét.
Szlovákia tiltakozik
Szlovákia soha nem fogja támogatni a kötelező menekültkvótákat, akkor sem, ha egyedül marad ezzel a véleményével, és szükség esetén arra is hajlandó, hogy blokkolja az Európai Tanács esetleges döntését a kvóták bevezetésére – jelentette ki Robert Fico szlovák kormányfő kedden Pozsonyban.
A szlovák miniszterelnök erről azon a rendkívüli sajtóértekezleten beszélt, amelyen Robert Kalinák belügyminiszterrel közösen az uniós tagállamok belügyminisztereinek hétfői brüsszeli találkozójára reagáltak.
Robert Fico, aki a bevándorlási krízist a legnagyobb Európát érintő válságnak nevezte a második világháború óta, értelmetlennek és elfogadhatatlannak nevezte a kvótákat, ugyanakkor bírálta az Európai Unió csúcsvezetését, amiért az a válság kezelésével összefüggésben eddig nem hívta össze az EU tagországok állam- és kormányfőinek csúcsértekezletét.
„Azt is tudjuk miért, mert olyan igazságok kerülnének a felszínre, amelyek több tagállamnak kellemetlenek lennének” – hangoztatta Robert Fico. Kifejtette: ilyen „kellemetlen igazság” , hogy a Líbiát lebombázó uniós tagországok, vagy azok, amelyek támogatják a szíriai polgárháborút, közvetlenül hozzájárultak a migrációs krízis kialakulásához.
Robert Fico hangsúlyozta: országa számára elfogadhatatlan, hogy a menekültkvótákról az EU csúcsértekezlete helyett más fórumon szülessen döntés.
Európa vége?
Újságírói kérdésre válaszolva a szlovák kormányfő lehetetlennek és csupán rémisztgetésnek nevezte azokat a vezető uniós politikusok által meglebegtetett elképzeléseket, amelyek az EU-s strukturális alapok megvonását helyezték kilátásba azon országok számára, amelyek nem hajlandóak engedményekre a menekültkvóták kérdésében.
„Ha büntetni fogják a tagállamokat, mert saját véleményük van, az az Európai Unió végét jelenti” – szögezte le Fico.
A szlovák miniszterelnök elmondta, hogy jelenleg a schengeni határok védelmét, és ezáltal a migránsok beáramlásának megállítását tartja legfontosabbnak a válság kezelésére. Kijelentette: meg kell találni a módját annak, hogy elkülönítsék a valós menekülteket a gazdasági bevándorlóktól. A migránsok 90 százaléka gazdasági bevándorló – ismételte meg korábbi véleményét Robert Fico.
Robert Kalinák szlovák belügyminiszter elmondta: az utóbbi időszakban nőtt a Szlovákiába irányuló illegális határátlépések száma, hétfőn három csoportot, együttvéve 37 embert fogtak el a rendőrök. Robert Fico hozzátette: a jövőben is minden migránst, akit illegálisan határátlépésen érnek, le fognak tartóztatni.
