Nyugodtan lehetünk pesszimisták
Olcsóbb olimpiákat ambicionál a Nemzetközi Olimpiai Bizottság az Agenda 2020 nevű ajánláscsomagjában, hogy ne csak globális metropoliszok rendezhessék meg a játékokat. Nem lett instant siker. Esetleg épp a 2024-re pályázó Budapest is lehet az első város, amely bizonyítja, hogy mégis van kraft az ötletben? Ennek járt utána szerdán megjelenő júniusi számában a Forbes magyar kiadása.
A Pál Zsombor által jegyzett összeállításból kiderül: aligha. A PricewaterhouseCoopers megvalósíthatósági tanulmánya szerint ugyanakkor az olimpia „megérheti” az országnak. A terv szerint a sport- és közlekedési infrastruktúra gyors fejlesztése meglódítaná a gazdaságot, a GDP többletnövekedése és a létrejövő új munkahelyek mellett a háztartásoknál és a vállalatoknál is többletjövedelmeket valószínűsítenek.
Úgysem lehet tartani a költségeket
Az olimpiák költségvetése rendre elszáll, a végösszeg gyakran köszönőviszonyban sincs a tervezet kerettel. Athénban a kivitelezés elcsúszása miatt borult a büdzsé, de Londonban sem sikerült tartani az eredeti számokat.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”81″]
Az olimpiák szervezésekor a költségek végeredménye átlagosan 179 százaléka annak, amivel eredetileg számolnak – derül ki az oxfordi egyetem kutatóinak 2012-es tanulmányából. E szerint 1960 óta még soha, sehol sem tartották a büdzsét. A budapesti olimpia költségét a kizárólag az olimpia miatt tervezett infrastrukturális beruházásokkal együtt mintegy 1983 milliárdra becsüli a lap, amely tartalmazza azt a 250 milliárdosra taksált biztonságra – főleg a rendőrségre, a honvédségre és a titkosszolgálatokra – költendő összeget, amely egy világszintű sportesemény megrendezésének járulékos költsége a globális terrorizmus korában. Az előkészítés során 960 milliárd forintos bevétellel számoltak, így a nettó költség a lap szerint 1023 milliárd forint.
További részletek a Forbes ehavi számában olvashatók.
