Több havi mélységben a piacok
A Morgan Stanley Capital International, a világ egyik legnagyobb befektetési szolgáltatója által számított, Japánt kivéve az ázsiai részvénypiacok árfolyam-alakulását mérő index (MSCI Asia ex Japan) értéke 16,48 ponttal, 3,58 százalékkal, 443,88 pontra – tavaly februári szintjére – esett.
Tokióban a 225 válogatott részvény Nikkei mutatója 3,14 százalékkal, 638,95 ponttal, 19 737,64 pontra csökkent, míg a szélesebb körű Topix-index, amely az első szekcióban forgalmazott valamennyi részvényt magában foglalja, 54,75 ponttal, 3,34 százalékkal, 1582,48 pontra zuhant zárásra.
A Sanghajban és Sencsenben jegyzett 300 legnagyobb társaság CSI-300-as indexe 266,79 ponttal, 6,79 százalékkal, 3661,21 pontra, míg a sanghaji tőzsde fő indexe, a Shanghai Composite 220,35 ponttal, 5,91 százalékkal, 3506,78 pontra zuhant. A második legnagyobb kínai tőzsde, a sencseni börze fő mutatója, a Shenzhen Composite Index 2,94 százalékkal, 334,71 ponttal, 11 040,89 pontra esett.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Hongkongban záráshoz közeledve az irányadó mutató, a Hang Seng 8,72 százalékos mínuszban, 22 798 ponton állt, de nagy véghajrában 5,89 százalékra mérséklődött a veszteség, így 23 505 ponton fejezte be a kereskedést. A Hang Sang értéke 22 529,75 és 28 588,52 pont között alakult az utóbbi 52 hétben, azaz szinte teljesen elveszítette nyereségét.
A dél-koreai Kospi 24,08 ponttal, 1,18 százalékkal 2016,21 pontra, az irányadó ausztráliai index, az S&P/ASX 200 pedig 111,92 ponttal, 2,01 százalékkal, 5469,50 pontra csökkent.
Ahol még folyik a kereskedés
A nyitva tartó tőzsdék közül Szingapúrban az STI-index 1,78 százalékos mínuszban, 3281,54 ponton áll. A 30 vállalatot magában foglaló mumbai tőzsdeindex, a BSE Sensex 1,78 százalékkal 27 670,08 pontra, a rivális, 50 részvényt felvonultató CNX Nifty 1,87 százalékkal 8351,85 pontra süllyedt.
Nem vált be az intézkedéssorozat
Hasztalannak bizonyult a kínai kormányzat minden erőfeszítése, hogy megállítsa a tőzsdei árfolyamok csökkenését. Az utóbbi napokban elfogadott intézkedések – köztük az elsődleges részvénykibocsátások felfüggesztése, a tőkeáttételes kereskedés szabályainak lazítása, a brókercégek önként vállalat részvényvásárlásai – nem győzték meg a befektetőket, akiknek a többsége kellő tudással és tapasztalattal nem rendelkező kínai átlagember. A kínai tőzsdék nyitása után pár perccel a részvények 40 százalékának kereskedését fel kellett függeszteni, mert a napi 10 százalékos limitet meghaladó mértékben zuhant az árfolyamuk.
Ennek következményeként a befektetőknek nem maradt más választásuk, minthogy a legnagyobb piaci kapitalizációjú cégek részvényeit is elkezdték piacra dobni. Elemzők egyfelől arra figyelmeztettek, hogy a tőzsdék hirtelen összeomlásának hatása átterjed a pénzpiacokra, ami a pánik érzetét kelti.
A hitelezesen is érződik
Az általános bizalmatlanság hatására szűkül a hitelezés, ami arra készteti a likviditást kereső befektetőket, hogy tömegesen szabaduljanak meg részvényeiktől. A hatóságok látják a helyzet súlyosságát, ezzel együtt tisztában vannak a beavatkozás korlátaival. Miközben Kína a világ második legnagyobb gazdasága, a kínai értékpapírpiacok erősen elszigeteltek, a tőzsdeindexek teljesítménye pedig általában nem függ a reálgazdaság helyzetének alakulásától. Szakértők szerint a kormányzati beavatkozás eredményességének ezúttal az is határt szab, hogy a gazdasági növekedés lassul, a befektetők nem bíznak a helyzet megváltozásában.
Van miért aggódni
A Shanghai Composite értéke 2033 és 5178,19 pont között mozgott az utóbbi 52 hét alatt. A szerdai záróérték még mindig 80,88 százalékos megtérülést jelent az egy évvel korábbihoz képest, viszont a júniusi csúcsértékhez viszonyítva közel 30 százalékos veszteséget takar.
A sencseni mutató az utóbbi 1 év alatt a 7146,45 és 18 211,76 pont közötti tartományban mozgott. Szerdai záróéértéke 55,73 százalékkal magasabb az egy évvel ezelőttinél, viszont a júniusi csúcshoz képest közel 40 százalékkal kisebb.
Hongkongban, amely a szingapúri mellett az egyik legfontosabb ázsiai tőke- és pénzpiaci központ, a helyzetet súlyosbítja, hogy a nemzetközi események hatása is lecsapódik, így Görögország euróövezeti tagságának egyre valószínűbbé váló megszűnése miatt is aggódniuk kell.
