Bizonyos társaságok 2016-tól választhatják először az IFRS szerinti beszámolást és adózást, az áttérés azonban várhatóan csak 2017-2018-ban történik meg széles körben.
Módosított szabályok
Az áttérésre vonatkozó döntéseket a Deloitte szerint eddig az is hátráltathatta, hogy tudni lehetett, az őszi adócsomag több ponton is módosítja majd a szabályokat. A módosítások egyrészt orvosolják az eredeti szabályozásban megbúvó pontatlanságokat és anomáliákat, másrészt eddig nem szabályozott kérdésekről is rendelkeznek.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
Ezek közül kiemelten fontos, hogy az áttérő társaságoknak adó szempontból miképp kell kezelniük az eszközöket és kötelezettségeket érintő, a számviteli törvény és az IFRS szerint megállapított egyedi értékkülönbségeket – ismerteti a közleményben Veszprémi István, a Deloitte adótanácsadási üzletágának partnere.
Érdekes helyzet
A jogszabályalkotó e téren választási lehetőséget ad. Az egyik opció szerint a meglévő eszközöket és kötelezettségeket adó szempontból úgy lehetne kezelni, mintha az IFRS áttérés nem történt volna meg. A szakértő szerint ez érdekes helyzetet teremt az áttérést követő években, amikor az adóalapban az új eszközök és ügyletek IFRS bekerülési érték szerint, az áttérés előttiek pedig a korábbi szabályok szerint adóznának.
A társasági adóval kapcsolatos módosítások emellett korábbi problémákat szüntetnek meg többek között a számviteli politika-változások, céltartalék korrekciók, apportként átvett/átadott eszközök és tőkeleszállítás témakörökben.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Speciális, az IFRS-re vonatkozó szabályokat a helyi iparűzési adó is tartalmaz, amelyeket szintén pontosítottak, egy részük itt is az egyértelműsítést, valamint a korábbi számviteli törvény szerinti fogalmakból levezetett adóalaphoz való közelítést és szimmetriát célozza. E változások nem jelentenek tartalmi módosulást a jelenlegi, IFRS alapján megállapított adóalaphoz képest.
Stabilabb lett a háttér
A változások másik része korábban nem szabályozott kérdésekre tér ki, így tartalmi változást jelent. Ilyen lehet például a saját követelés értékesítésével kapcsolatos új rendelkezés a pénzügyi szektor esetében. Az IFRS specifikus szabályok első ránézésre nagyon különböznek az IFRS-ek sokszínű, és a számviteli törvény megközelítéséhez képest gyakorta teljesen más elveken alapuló ügyleti elszámolásának következtében.
Veszprémi István szerint a módosítás révén kialakuló adózási környezet már egy stabilabb és kiforrottabb szabályozási hátteret képvisel, így adókérdés többé nem lehet akadálya az IFRS-re történő áttérésnek. Ugyanakkor a mögöttes szabályok és értelmezések várhatóan folyamatosan alakulni fognak még az elkövetkező évek során – hangsúlyozza a szakértő.
