A The New York Times (NYT) által állítottak „szubjektív következtetések, a képzelet szüleményei” – fogalmaz az Alibaba óriáströszt mikroblog-fiókján. A vállalat egyedüli háttere a piac, egyetlen kívülálló sem segítette a cég növekedését, s erre a jövőben sem lesz szükség – áll a kínai nyelvű közleményben. A NYT helytelenül és nyilvánvaló elfogultsággal jellemezte az Alibaba helyzetét – írja a cég, hozzátéve: a nyugati média egyes szereplőinek „szokása” a kínai társadalom és vállalatok bírálata.
Így vásárolt részvényt a cég
A cég a befolyásos – és Kínában, a hazai vezetéssel kapcsolatos, korábbi tényfeltáró riportjai miatt blokkolt – amerikai lap hétfői írására reagált, melyben a NYT azt állítja: a cég egy igen fontos 2012-es üzleti lépését részben a legfelsőbb szintű kínai politikai elithez fűződő cégek finanszírozták. Az Alibaba akkor a népszerűségének és szolgáltatásai használatának felfutásához hozzájáruló vásárt bonyolított, ennek során visszavásárolta korábbi Yahoo!-részvényeinek egy részét, ez 7,6 milliárd dollárba került a cégnek. A finanszírozást a tőzsdén nem jegyzett vállalat saját részvények értékesítésével oldotta meg, papírjaiból a nemzeti szuverén vagyonalapnak és négy magánvállalatnak adott el.
Politikai és családi kapcsolatok
A vevő cégek mindegyike szoros kapcsolatban állt az akkori és a korábbi legfelsőbb vezetés hozzátartozóival – állította a lap. A New Horizon Capital céget az akkori miniszterelnök, Ven Csia-pao fia jegyzi társalapítóként, a Boyu Capital vállalat partnereként a korábbi elnök, Csiang Cö-min unokája van bejegyezve, a harmadik finanszírozó cég, a Kínai Fejlesztési Bank magánbefektetői ágánál akkor a vezető korrupcióellenes hivatalnok, Ho Kuo-csiang fia, Ho Csin-lej tevékenykedett alelnökként. A szintén vásároló, állami tulajdonban lévő Citic befektetési ágához, a Citic Capitalhoz a korábbi propagandavezér Liu Jün-san fia, valamint a szélesebb körű legfelsőbb vezetés tagjait tömörítő Politbüro akkori tagja, Ceng Pej-jen fia köthető.
A The New York Times azt nem írja, hogy az Alibaba használta volna politikai kapcsolatait a vállalat jobb helyzetbe hozására, azt ugyanakkor megjegyzi: ezek a kapcsolatok számítanak, az üzletek nyélbe ütését segítik és esetleges előnyt jelentenek egy olyan üzleti környezetben, ahol kiélezett verseny zajlik.
