A Miniszterelnökség keddi közleménye szerint az uniós
dokumentum publikálása azt is jelenti, hogy az következő egy
hónapban harmadik felek is észrevételeket tehetnek arról, hogy a
paksi kapacitás-fenntartási beruházás tartalmaz-e állami támogatást.
Kiemelik: a magyar kormányzat határozott álláspontja, hogy a
Paks II beruházás a szabadpiaci körülmények között is versenyképes
és megtérülő, ezért nincs szükség állami támogatás igénybe
vételére. A november 23-i döntésből az is kiderül, hogy az Európai
Bizottság a közel 2 éves versenyjogi egyeztetéseket követően sem
tudott olyan megalapozott érvrendszerrel előállni, amely a magyar
fél álláspontját – miszerint a beruházás nem tartalmaz állami
támogatást – megcáfolná. Mint ahogy azt Margrethe Vestager biztos
asszony is hangsúlyozta, „tekintettel a paksi projekt
nagyságrendjére és jelentőségére” az Európai Bizottság időt kér
arra, hogy átfogó vizsgálatot folytasson le és a brüsszeli
eljárásrend alapján lehetőséget biztosítson más tagállamoknak,
piaci szereplőknek, harmadik feleknek, hogy kinyilváníthassák
véleményüket – áll a közleményben.
Közölték azt is, hogy a kormány álláspontja szerint a Paks II
bevételei elegendőek lesznek minden költség fedezésére, beleértve a
tőkét, a tőke költségeit, az üzemanyag, az üzemeltetés, a
karbantartás, a hulladékkezelés és a majdani leszerelés költségeit
is, a beruházás várható megtérülési rátája pedig összhangban van a
piaci befektetők által elvárt szinttel. Ezt a Rothschild bankház
által, nemzetközi összehasonlító adatok alapján elkészített
részletes gazdasági elemzés is megerősítette, amely a
projekttársaság honlapján, illetve a kormany.hu-n teljes
terjedelmében elérhető – írták.
A tájékoztatás szerint az Európai Bizottság november 23-i
döntése figyelmen kívül hagyja azt az állami támogatás
szempontjából lényeges körülményt, hogy a finnországi Hanhikivi 1
atomerőművi beruházásban – amely műszaki tekintetben nagymértékben
hasonlít a Paks II projekthez – egy konzorcium keretein belül
magánbefektetők is szerepet vállaltak, akik megfelelő szintű
nyereségességet várnak el a finn atomerőművi projekttől. Annak
ellenére, hogy a konzorciumban önkormányzati és orosz állami
tulajdonú szereplők is jelen vannak, a Bizottság nem kérdőjelezi
meg, hogy a „finn testvérprojekt” piaci alapon, állami támogatás
nélkül valósul meg.
A Miniszterelnökség közlése szerint a Bizottság félrevezető
módon arra kéri fel a harmadik feleket, hogy az állami támogatással
kapcsolatosan tegyék meg észrevételeiket, holott annak meglétét még
egyáltalán nem bizonyította. A beruházás tőkeköltségének és
megtérülésének kiszámításával kapcsolatosan a magyar fél több olyan
metodológiai hibára is rávilágított a Bizottsággal történő
egyeztetések során, amelyek a Bizottság álláspontjának
megalapozottságát kérdőjelezik meg. A bizottsági állásfoglalásban
sugalltakkal ellentétben, a magyar kormány az elmúlt közel két év
során a Bizottság kéréseinek eleget téve, minden szükséges
információt rendelkezésre bocsátott az értékelés elvégzéséhez. A
kormány korábban is jelezte, hogy a Bizottság bizonyos
feltételezett megállapításai nem helytállóak, ezért a
félreértésekre tételesen fog reagálni a következő beadványában.
A magyar kormány áll a formális vizsgálat elé, amelynek során
fenntartja, hogy a beruházás nem tartalmaz állami támogatást –
olvasható a közleményben.
