Az alapítvány csütörtökön ismertette a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) legfrissebb technikai kivetítését, amelyet a tavaly indított „Közös kassza” projekt keretében készítették el, és amely bemutatja a költségvetési vita első fázisa és a megszavazott adótörvények alapján kirajzolódó középtávú makrogazdasági és költségvetési pályát.
Oszkó Péter – aki az alapítvány felügyelőbizottságának elnöke – hangsúlyozta, hogy a jövő évi költségvetés formálisan alkalmas lehet a kormány által kitűzött hiánycél tartására, ugyanakkor a kabinet – vélhetően politikai célból – olyan intézkedéseket társított ehhez, amelyek az infláció és a recesszió együttes fennmaradásával és a háztartások fogyasztásának további visszaesésével járnak.
A volt pénzügyminiszter elmondta: az infláció 5 százalék körül lehet 2013-ban; a drágulást a fogyasztási adók emelése mellett felfelé tolhatja az is, hogy a nem közvetlenül a fogyasztókra terhelt adókat a cégek nagy arányban áthárítják a fogyasztókra.
Oszkó Péter „burkolt megszorításnak” nevezte, hogy a kormány inflációgerjesztő lépésekkel tartja a hiánycélt. A megszorítások mindig a legrosszabb jövedelemviszonyok között élőket érintik, a terheket pedig a legrosszabb elosztásban hárítja a kabinet a lakosságra – tette hozzá.
A munkahelyvédelmi akciótervvel kapcsolatban elmondta: a tervezett intézkedések segíthetnek azon a korábban általuk jelzett kockázaton, miszerint akár 50 ezerrel is csökkenhet a foglalkoztatottak száma, de az akcióterv valójában csak „a kormányzat által okozott károkat” ellensúlyozza, vagyis megállítja a foglalkoztatottság csökkenését.
Oszkó Péter szerint messze nem a külső környezet, hanem a hazai gazdaságpolitikai döntések jelentik a jövő évi költségvetés legnagyobb kockázatait. Bár az eurózóna lassulása fékezheti a magyar gazdaságot, egy százalékpont külpiaci lassulás nagyságrendileg 16 milliárd forintos egyenlegromlást okozhat a büdzsében, vagyis „nem ezen áll vagy bukik a jövő évi költségvetés”. Ennél sokkal nagyobb jelentősége van annak, milyen kamatfelárak mellett történik az államadósság finanszírozása, valamint annak, hogy mennyire tartják hitelesnek a magyar gazdaságpolitikát a befektetők – vélekedett.
Három fő kockázat van a jövő évi költségvetésben: a telekomadóval kapcsolatos jogi eljárás, az e-útdíj bevezetésének kérdése, valamint az eddig önkormányzati, de a jövőben a központi költségvetési fenntartásba kerülő iskolákban a tanárok, alkalmazottak bérében elérendő nettó 150 milliárd forintos megtakarítás. Utóbbi végrehajtása, lebonyolítása semmilyen módon nem látható – mondta a volt pénzügyminiszter.
Hozzáfűzte: a kockázatokra érdemi, szabad tartalékot a költségvetés nem tartalmaz, így a legideálisabb forgatókönyvnek kell bekövetkeznie az egyenlegcél teljesüléséhez.
Romhányi Balázs, a KFIB vezetője kifejtette: állandó téma, hogy kikerülhet-e Magyarország a túlzottdeficit-eljárás alól. Nemcsak a 2012-es tényleges hiánynak kell 3 százalék alatt lennie, hanem az akkori brüsszeli előrejelzés alapján a 2013-as várható és a 2014-re előre jelzett deficitcélnak is – hívta fel a figyelmet. A szakértő hozzátette: szempont a strukturális egyenleg is. Oszkó Péter Kubatov Gábor fideszes képviselő szerdai nyilatkozatára reagálva – miszerint a Bajnai-kormány világrekorder volt az államadósság növelésében – úgy fogalmazott:”szomorú látni, hogy a Fidesz ilyen mértékben nem hagyott fel a közvélemény félrevezetésével és a tények ferdítésével”. Kifejtette: a Bajnai-kormány alatt Magyarország államadóssága az európai uniós átlagra állt be, és a forintban kifejezett államadósság csökkent, nem pedig nőtt.
Oszkó Péter kérdésre válaszolva szólt arról is, hogy nem „ambicionálja” a pénzügyminiszterséget, de szakértelmét rendelkezésre bocsátja, ha igény mutatkozik rá.
Kérdésre Romhányi Balázs kifejtette: miután a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásokon egy év alatt nem történt érdemi előrehaladás egy esetleges hitelmegállapodás irányába, ezért – korábbi elemzéseikkel szemben – jelenlegi számításaikban azt feltételezik, hogy középtávon nem jön létre megállapodás, az állam külföldi devizakötvényt nem bocsát ki, de nem is éli fel az MNB-nél elhelyezett devizabetétjét.
