A következő tíz nap célja, hogy kidolgozzák a mindenki számára elfogadható, kötelező érvényű megállapodást a légkör felmelegedését okozó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről. A hétfői nyitónapon közel 150 ország elnöke vagy kormányfője szenvedélyes hangú felszólalásokban egyhangúlag sürgette a Föld megmentését célzó intézkedéseket a Párizs környéki Le Bourget város kiállítócsarnokában megrendezett tanácskozáson.
Szavakon lovagolnak
A politikai felhatalmazás birtokában keddtől a szakértőkre hárul az a feladat, hogy a már előkészített, mintegy 50 oldalas klímavédelmi megállapodás sűrű szövegét megnyirbálják, majd december 7-től már miniszteri szinten folytatják az egyeztetést. A feladat nem könnyű: a szövegben több mint kétszáz helyen választani kell a megfogalmazott mondatok között, több mint 1200 kifejezés vagy mondat szerepel zárójelek között. A tárgyalóknak például 34 esetben kell választaniuk a „kellene” vagy „kell” kifejezés között.
„Nehéz lesz. A megállapodástervezet hosszú, és sok az eldöntésre váró választási lehetőség. Milyen gyorsasággal fognak haladni a tárgyalások?” – tette fel a kérdést egy európai küldött, utalva arra, hogy rendszerint elakadnak a tárgyalások, miként az idén előkészítő egyeztetések is mutatták.
Érdekek ütköznek
Az egymástól eltérő fejlettségű és helyzetű országok között számos vita van, ugyanis a klímapolitika a gazdaság és a társadalom minden szektorát érinti, így pedig nehéz kompromisszumra jutni. A világóceánban fekvő szigetországok, amelyek a vízszint emelkedése miatt máris vészhelyzetbe kerültek, gyors és erős intézkedéseket sürgetnek.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A jelentős kőolaj- vagy széniparral rendelkező országok, mint az öbölmenti monarchiák vagy Ausztrália, viszont húzódoznak a gazdasági érdekeiket sértő vállalásoktól. Az energiatermelésben alapvetően szénre támaszkodó Indiából már az is idegességet vált ki, ha meghallja a dekarbonizáció szót. Egyelőre azonban még arról sincs egyezség, hogy hány fokban maximálják a Föld légkörének felmelegedését, és egyáltalán szerepeljen-e szám a párizsi megállapodásban.
Fenyegetett országok
A klímaváltozás fenyegető réme egyre sötétebb árnyékot vet fejünk fölé. Kik fogják megsínyleni legjobban, ha nem cselekszünk időben?
A jelenlegi legáltalánosabb elképzelés szerint a Föld légkörének felmelegedését két Celsius-fokban maximálják az iparosodás előtti mértékhez képest. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett önkéntes nemzeti felajánlásokkal párhuzamosan a december 11-re kidolgozandó globális klímavédelmi egyezmény általános és kötelező érvényű keretet teremt a következő 20-30 évre, és a 2020-ban lejáró kiotói egyezményt váltja fel.
Afrika és a fejlett világ
Kedden délelőtt a klímaváltozás által leginkább sújtott szegény országok vezetői megbeszélést tartottak a világ leggazdagabb országainak vezetőivel. Barack Obama amerikai elnök a szigetországok, Francois Hollande francia államfő pedig 12 afrikai ország vezetőivel ült össze és hallgatta meg panaszukat az afrikai mezőgazdasági területek elsivatagosodásától kezdve, az erdőirtáson át a vízszint emelkedéséig tartó problémakörig. Hollande elnök azt ígérte, hogy Franciaország 2020-ig kétmilliárd euróval támogatja az afrikai országokat a megújuló energiaforrásokra való áttérés folyamatában.
