Csökkent a sérülékenység

A tárcavezető közölte: ennek megfelelően indult el a 2017-es költségvetés tervezése. Varga Mihály a kormány kiemelt törekvéseként szólt arról is, hogy a magyar gazdaság olyan pályára álljon, amely számottevő külső forrás nélkül is biztosítani tudja a dinamikus növekedést. Varga Mihály kiemelte: a fegyelmezett kötségvetési politikát fenn kell tartani, és folytatni kell az államadósság csökkentését is a bruttó hazai termékhez (GDP-hez) képest, a gazdaság fejlesztése terén pedig beruházásokra kell fókuszálni.

Az államadósság csökkentésének már megvannak az első eredményei, a kelet-közép-európai országok között Magyarország külső sérülékenysége csökkent a legjobban. Az ország stabil növekedési pályán halad, 2014-ben 3,7 százalékkal, 2015-ben 2,9 százalékkal bővült a magyar GDP – emelte ki Varga Mihály.

A iparosítás is kiemelt cél 

A következő években az egyik kiemelt cél az ország újraiparosítása, az ennek megvalósítására szolgáló Irinyi-terv megteremti a magyar gazdaság hosszú távú növekedésének alapjait – mondta Varga Mihály. Rámutatott: az Irinyi-terv révén azt szeretné a kormány elérni, hogy az ipari termelés bruttó hazai termékhez (GDP-hez) való hozzájárulása 2020-ra a mostani 24 százalékról 30 százalékra emelkedjen.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Varga Mihály kiemelte: az új iparstratégia fő fejlesztési iránya tovább erősíti a nemzeti ipart, ebben jelentősen épít az innovációra, segíti az új munkahelyek létrehozását, támogatja a magyarországi vállalatok verseny- és exportképességét, és ennek révén javul majd a magyar gazdaság válságálló képessége is.

7 fejlesztendő terület

A nemzetgazdasági miniszter elmondta: Magyarországon 2015-ben 7,5 százalékkal nőtt az ipari termelés, ez is mutatja, hogy a hazai ipar képes a fenntartható, kiegyensúlyozott növekedésre. Az úgynevezett Ipar 4.0 program alapján óvatos becslések szerint is, akár tíz százalékos hatékonyságnövekedés érhető el, a program az internetgazdaság és az újraiparosítás összehangolására született meg – hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter.

Varga Mihály szólt arról is, hogy a magyar ipar fejlesztésében a kormány hét fejlesztendő területet, ágazatot jelölt meg, amelyek napjainkban, illetve a jövőben is a gazdaság kiemelt területei lehetnek.

A nemzetgazdasági miniszter ezek között említette a járműgyártást, beleértve a személygépkocsi-gyártást, a jövő húzóágazatai között említette a specializált gépgyártást, az elektronikát. Kiemelte: fontos terület az egészségipar és turizmus fejlesztése, az élelmiszeripar, a zöldgazdaság és az infokommunikációs ágazat.

Varga Mihály szerint a védelmi ipart is fejleszteni kell, amelynek azonban nem lesz célja az Egyesült Államokkal vagy Oroszországgal való versengés, hanem e téren is az ország védelmi képességét, háttérkapacitását kell fejleszteni.

Érdemes lesz jó adózónak lenni

Varga Mihály szerint a beruházásokhoz, a vállalati fejlesztésekhez jó alapot ad az, hogy a mostani uniós fejlesztési ciklusban az uniós források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítja majd a kormány, és 2017. július 1-ig a mostani uniós költségvetési ciklus összes pályázatát kiírják majd, és ezek a beruházások 2019 végéig várhatóan meg is valósulnak.

Varga Mihály szólt arról is, hogy a jövőben a cégeknek érdemes lesz jó adózónak lenni, mert a pontosan adózó vállalkozások különböző kedvezményeket kapnak majd az adóhatóságtól. A Nemzeti Adó- és Vámhatóság átalakítása elindult, megindítják majd a megbízható és kockázatos adózók szétválasztását is – emelte ki a miniszter.

Nem költsünk többet a bevételeinknél

A jövő évi költségvetés „kettéválasztásával”, vagyis a működési-fenntartási, valamint a fejlesztési költségek elkülönítésével lehet eljutni oda, hogy egy-két éven belül az egész büdzsé „valóságosan nullás költségvetés” legyen. Azaz amelyben nincs hiány, inkább többlet van benne – fejtette ki Orbán Viktor a gazdasági élet szereplői előtt tartott csaknem egyórás beszédében.

„Nem költünk többet, mint amennyi bevételünk van” – szavai szerint ezzel érhető el az abszolút számban vett államadósság-csökkentés.

A kormányfő a magyar gazdaság érdekei közé sorolta a gazdasági növekedés 3 százalék fölé emelését, szerinte már az idén meg kell próbálni „a 3 százalék szintjéig felemelni” a bővülés mértékét.

Szólt a bürokráciacsökkentésről is, amellyel kapcsolatban szerinte azt kell világossá tenni: „mindenkire szükségünk van, a bürokratákra is, csak nem ott, ahol eddig dolgoztak”, hanem a gazdaságban.

Nem lehet fenntartani ezt a rendszert

A bérekre kitérve megerősítette: a béremelések mögött gazdasági fedezetnek kell állnia. Ezzel összefüggésben – mint egy nem hagyományos eszközt – felvetette a cafeteria készpénzesítését. Ezt magyarázva felidézte, hogy az Európai Bizottság „szétzúzta” a magyar cafeteriarendszert.

Szerinte ezért kell felvetni annak lehetőségét, hogy az eddig „rejtett” kettős javadalmazási rendszert nyílttá tegyék. A kettős bérrendszer intézményében „van egy rendesen járulékoltatott alapbér, és van fölötte egy másik bér, amelyre azonban az állam nem szed járulékot” – mondta.

„Kezdjük azzal, hogy a cafeteriát 2017. január 1-jével rögtön készpénzesítjük” – fogalmazott. Orbán Viktor szerint „ha már az EU döntése miatt úgysem lehet fenntartani a cafeteriarendszert, akkor a legegyszerűbb lenne, ha odaadnánk pénzben”.

Vannak kockázatok

Megjegyezte: ma ez az egyetlen módszer, ami a gazdaság teljesítményénél nagyobb arányú bérnövekedést tesz lehetővé, azt azonban tudomásul kell venni, hogy ez az összeg nem számít bele a nyugdíjba.

A kettős bérrendszer kockázatának azt tartja, hogy „az innovatív magyar vállalkozók” az alapbért „felnyomják” a második kategóriába.

A közfoglalkoztatási rendszerről szólva felhívta a figyelmet: még mindig vannak – körülbelül 200 ezren -, akik a közmunkában sem vesznek részt, noha a magyar költségvetés 2017-ben már képes előállítani azt a forrást, amelyből mindenkinek munkát tudnának adni.

Ezért azoknak, akiknek az állapota nem engedi meg, hogy a jelenlegi közfoglalkoztatásban részt vegyenek, új foglalkoztatási formát kell bevezetni még kisebb követelményekkel – szorgalmazta.

Új döntési rendszer az uniós pályázatoknál

A közmunkaprogram másodlagos hozadékai közé sorolta, hogy kevesebben követnek el bűncselekményt, kevesebben vannak börtönben, és a gyermekek is másképpen nevelődnek, ha azt látják, hogy a szülő reggel elmegy dolgozni.

Orbán Viktor közölte azt is, hogy a kormány szerdán úgy határozott: új döntési rendszert vezet be az uniós pályázatoknál. Ennek értelmében a korábban kiszervezett pályázati döntési rendszert megszüntetik, és – önkéntes jelentkezés alapján, plusz fizetésért – felállítanak egy, az államigazgatásban dolgozókból álló, nyilvános pályázatbíráló szaknévsort. A kormányfő szerint ez a szisztéma – az, hogy ezek az emberek bírálnak majd el minden pályázatot – gyorsabb és átláthatóbb lesz.

Az EU-s forrásokról szólva megerősítette azt az álláspontját, hogy Magyarország nem tartozik hálával a neki juttatott uniós pénzekért, ez nem ajándék, hanem „jól kigondolt, közös üzleti érdek”.

Beszámolt arról is, hogy a kormány Európa legnagyobb iparipark-fejlesztési programját indította el, számításaik szerint 2,5-3 év alatt 150 milliárd forintot fordítanak új ipari parkok építésére, meglévők bővítésére.

Orbán Viktor kitért a külföldön élő fiatalokra, megakadályozhatatlannak nevezte, hogy a bátrak és vállalkozóképesek külföldre menjenek. Szerinte a kérdés az, hogy hazajönnek-e. Ehhez kell „sütnivaló”, megfelelő gazdaságpolitika – mondta.

A jelenlegi politikai alaphelyzetet úgy értékelte, hogy az üzlet-, piac-, növekedés-, foglalkoztatás- és versenyképesség-barát. Az Európai Bizottság szerint sincs pénzügyi egyensúlytalanság Magyarországon – jelezte, megjegyezve ugyanakkor, hogy egymás után nyernek szocialista kormányok Európában, aminek következményei vannak a pénzügyi egyensúlyra nézve. Példaként említette a portugál adatokat.

Szólt a veszélyekről is

A kormányfő ismét kiállt amellett, hogy a magyar gazdaságpolitikának össze kell válogatnia a jó megoldásokat a világból, és azokból kell megalkotnia a legjobb magyar gazdasági modellt.

Szerinte azonban ebben „a nyugati mainstreamnek mondott gondolkodásmód lefogja a kezünket és a szellemünket”. Jelezte ugyanakkor, a nyugati közvéleményben „a mainstream megoldások iránti nyomás” még nagyobb, mint Magyarországon, vagyis a vita szabadsága ügyében „jobban állunk, mint ők”.

Beszéde végén a veszélyekről szólt, ezek között említve a migrációt – amelynek kivédése szerinte óriási versenyelőnyt jelenthet -, valamint az az EU stagnálását, amelyhez alkalmazkodni kell.