Egyenesen emelkedő piacokon nincs szükség aktív alapmenedzserekre – nyilatkozta a Bloombergnek Robert D’Alelio, a 12,6 milliárd dolláros Neuberger Berman Genesis Fund befektetési alap vezetője. „Amennyiben a piacok nem változnak a következő öt évben, egyetlen aktív alapmenedzser sem marad” – tette hozzá.
Csordaszellem
A helyzetet jól jellemzi, hogy az amerikai részvényeket vásárló befektetési alapok 20 százaléka megverte a saját benchmark indexét 2014-ben, az elmúlt 5 évben (december 31-ig) pedig ez az arány 21 százalék – derül ki a chicagói Morningstar adataiból. Az elmúlt 10-15 évben a győztesek 34 és 58 százalék közti emelkedést könyvelhettek el.
A profi befektetők csalódottságát az indokolja, hogy a jelenlegi piaci trendek mellett egyre nagyobb tőke áramlik az alacsony költségekkel bíró alapokba, amelyek lekövetik az indexeket. Tavaly az USA-ban például az aktívan kezelt alapok 98 milliárd dolláros visszaváltást szenvedtek el, miközben az indexalapokba 167 milliárd dollárnyi tőke áramlott. Ráadásul a passzív menedzserek mára 38 százalékát teszik ki 8,7 ezermilliárdos részvényalap piacnak, ami több mint a duplája a 10 évvel ezelőtt tapasztalt aránynak – írja Charles Stein a Bloombergen.
Megérdemelt jutalom
Ez a változás azonban negatív következményekkel is járhat, amint a csordaszerű mozgás a végéhez ér, és visszatér a józan ész. A befektetők akkor stratégiaváltásra kényszerülhetnek, és a jó fundamentumok elnyerik jutalmukat – írta Brian Belski, a BMO Capital Markets vezető befektetési stratégája decemberben közölt, 2015-ös előrejelzésében. Ez pedig azt jelenti, hogy hamarosan eljöhet az aktív befektetések hosszú időszaka – teszi hozzá.
Az S&P 500 index tagjainak havi diszperziója, vagyis az egyedi részvények piachoz viszonyított eltérése, 2014-ben már az ötödik éve szűkült, és augusztusban elérte az 1979 óta nem tapasztalt alacsony szintet – derül ki a JPMorgan és a Bloomberg adataiból.
Változó idők?
Mivel azonban idén a papírok elkezdték a saját útjukat járni, az aktív menedzsereknek máris 46 százaléka körözte le a benchmarkot január 31-ig.
Egyesek azonban szkeptikusak az aktív menedzserek negatív véleményével szemben. Jeff Tjornehoj, a denveri székhelyű, alapokat követő Lipper elemzője szerint az aktív befektetők panaszai arra hasonlítanak, mint amikor egy sportmeccsen az egyik csapat az időjárásra hivatkozik, miközben mindkét félnek ugyanolyan körülmények között kell szerepelnie.
A jelenlegi piaci helyzet az 1990-es évek végén tapasztalthoz áll közel – mondja Mason Hawkins és G. Staley Cates a 7,5 milliárdos Longleaf Partners Fundtól. Akkor ugyanis a részvények szintén felfelé meneteltek, miközben a fundamentumok alig számítottak. Az internetbuborék 2000-es kipukkadása azonban ismét előtérbe tolta az aktív menedzsereket, akik gondos elemzések után választják ki a részvényeket.
Sokan éppen ezért úgy látják, hogy hosszú távon azok maradnak majd nyeregben, akik képesek lehűteni magukat és fegyelmezetten követik a befektetési stratégiájukat. Éppen ezért egyre ideálisabb a környezet az aktív menedzserek számára – teszi hozzá D’Alelio.
