A japán központi bank fél éven belül másodszor lefelé módosította az exportvárakozást, a jegybank elnöke ennek ellenére derűlátóan nyilatkozott. A lépés kényes időszakban érkezett; a japán gazdaság még nem heverte ki teljesen az áprilisi áfaemelést, amelynek keretében drasztikusan, 5-ről 8 százalékra nőtt az általános forgalmi adó.
9 százalékos GDP-esés jöhet
Egyre több szakértő mondja azt, hogy alábecsülték az adóemelés várható hatását; a japán hazai össztermék (GDP) akár 9 százalékkal is visszaeshetett április-júniusban az első negyedévi 7 százalékos növekedés után. Megfigyelők szerint nem jó jel, hogy annak ellenére sem nőtt a japán export, hogy az elmúlt időszakban viszonylag gyenge volt a jen árfolyama.
„Az export gyengült, de a foglalkoztatottság és a jövedelmi helyzet javult. Az ipari termelés szintén gyenge lett az áprilisi áfaemelés és a csökkenő export eredményeként, de a vállalati eredmények jók, és a beruházási kedv nem lanyhult. Összességében pozitív ciklusban vannak a háztartások és a vállalati szféra is, valószínűleg folytatódik a mérsékelt gazdasági növekedés” – mondta Kuroda Haruhiko, a japán jegybank elnöke az intézmény illetékes testületének kétnapos kamatdöntő ülése után.
Kell-e még lazítani?
A japán kormányzat kezdettől igyekszik bagatellizálni az áfaemelés negatív hatását, de ha tovább esik az export, és csökken a belső fogyasztás, a piacon ismét kialakulhat egy olyan várakozás, hogy további monetáris lazításra van szükség. A japán központi bank masszív, nagyjából havi 50 milliárd dolláros eszközvásárlási programot folytat, hogy a maginfláció közeledjen a 2 százalékos célhoz. A mutató júniusban 1,3 százalékra lassult a májusi 1,4 és az áprilisi 1,5 százalékról.
Igaz, hogy az áfaemelés meglátszik a fogyasztáson, de ez a hatás egyre csillapul. A jövedelmi helyzet javulása miatt arra számítunk, hogy a fogyasztás nem fog tovább csökkenni – tette hozzá.
A geopolitikai kockázatoknak nincs közvetlen hatása a szigetországra
Mint elmondta, a japán jegybank szorosan figyelemmel kíséri a piacokat jelenleg is sújtó megnövekedett geopolitikai kockázatokat (Ukrajnában és a Közel-Keleten), de ezeknek nincs közvetlen hatásuk a japán gazdaságra, ezért a központi banknak egyelőre nem kell módosítania előrejelzésén.
