Gülenisták, de nem Gülen
„Valószínűleg gülenista, kemalista, ellenzéki és opportunista tisztek egy csoportja felelős a hatalomátvételi kísérletért. Nem valószínű, hogy magának Gülennek szerepe lett volna benne, és hogy rendelkezne a kellő képességekkel az ilyen lépésekhez” – írták a bizalmas jelentésben az EUObserver brüsszeli hírportál beszámolója szerint.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
Recep Tayyip Erdogan török államfő egykori szövetségesét, mai esküdt ellenségét, Fethullah Gülent teszi felelőssé a július 15-i meghiúsított puccskísérletért, s ezért kiadatását követeli az Egyesült Államoktól. Gülen visszautasította a vádat, és élesen elítélte a hadsereg egy csoportja által végrehajtott államcsínykísérletet.
A hatoldalas dokumentum készítői szerint Erdogan azért vette célkeresztbe a hitszónok Hizmet (Szolgálat) nevű mozgalmát, mert az számít hatalma „egyetlen igazi riválisának” Törökországban.
Mint írták, az elnök arra használta fel a puccskísérletet, hogy „személyes ambícióit” követve széles körű megtorlási kampányt indítson az ellenzéki erők ellen, a tisztogatások fő célja a kormánypárt és Erdogan elnök hatalmának a bebetonozása volt.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Viszont nem magát puccsolta meg
A tavalyi eseményeket követő letartóztatási hullám „elő volt készítve”, a titkosszolgálatok már évekkel ezelőtt megkezdték a „zavaró személyek” nevét tartalmazó listák összeállítását. A puccskísérlet csak katalizátorként szolgált a korábban eltervezett akcióhoz – olvasható a 2016. augusztus 24-i keltezésű jelentésben.
Noha szerintük nem ő a felelős a puccskísérlet megszervezéséért, az uniós hírszerzők meglehetősen sötét képet festettek Gülenről. Hangsúlyozták, hogy miközben tanításai a felszínen a tolerancia üzenetét hordozzák, szakértők szerint azok kifejezetten keresztény- és zsidóellenesek.
Gülen egy világméretű, több mint száz országban jelen lévő struktúra vezetője. A mozgalom 160 iskolát működtet világszerte, amelyek legjobb diákjainak speciális, kiscsoportos órákat ajánlanak fel esténként magánlakásokban, állami ellenőrzés nélkül – írták.
Kellemetlen helyzet
Az EUObserver szerint a kiszivárogtatás rendkívül kellemetlen helyzetbe hozza az Európai Külügyi Szolgálatot, amelyen belül az INTCEN működik, és megnehezítheti az uniós tagállamok közötti biztonsági együttműködés megerősítését. A dokumentum nyilvánosságra hozatala ráadásul várhatóan tovább fokozza a feszültséget Törökország és az Európai Unió között.
A hatalomátvételi kísérlet során a puccsistákat nem számítva közel 250 ember halt meg, mintegy kétezren pedig megsebesültek. A történtek után átfogó tisztogatás kezdődött Törökországban a fegyveres erők és a rendőrség soraiban, az igazságszolgáltatás berkeiben, valamint a közigazgatásban. Legalább 100 ezer embert függesztettek fel vagy bocsátottak el, több tízezret pedig őrizetbe vettek.
