Északon is lesznek befogadóvárosok
Kedd 5 óráig egyetlen menedékkérő sem érkezett a müncheni főpályaudvarra, amire az utóbbi napokban nem volt példa – jelentette az ARD országos köztelevízió.
A hét végén nagyjából 20 ezer Magyarországról indult menedékkérő érkezett Münchenbe. Az embereket a tartományok közötti tehermegosztást szabályozó úgynevezett königsteini képlet alapján osztják el a 16 tartomány között. Az elosztóközpont szerepét az első napokban a müncheni főpályaudvar töltötte be, keddtől pedig a bajor főváros mellett már Lipcse is fogad Magyarországról érkező menedékkérőket szállító vonatokat, akiket aztán a szászországi nagyvárosból szállítanak tovább befogadóállomásokra.
A tervek szerint Németország északi, illetve nyugati régiójában is kijelölnek két-két várost a Magyarországról indult menedékkérők elosztására.
Bréma az utolsó
A képlet a tartományok lakossága és gazdasági teljesítőképessége alapján határozza meg, hogy az egyes tartományoknak mekkora részt kell vállalniuk a közös feladatokból. A gazdasági teljesítőképesség mutatója az adóbevétel, amely kétharmados súlyozással szerepel a képletben, míg a lakosság létszámát egyharmados súlyozással számítják.
Szabályozza a terhek megosztását
A königsteini képlet (Königsteiner Schlüssel) a közös finanszírozású ügyekből adódó költségek és egyéb terhek, feladatok megosztását szabályozza. Az elnevezés onnan származik, hogy 1949-ben a Hessen tartományi Königsteinben kötöttek megállapodást a tudományos kutatóintézetek közös finanszírozásáról. Az erre a célra kialakított eljárást aztán egy sor további területen is elkezdték alkalmazni, így a menekültügyben is.
A 2015-re érvényes tehermegosztási arányok a 2013-as népességi és adóbevételi adatokon alapulnak. A tartományok sorában Észak-Rajna-Vesztfália az első, 21,21 százalékos aránnyal, a második Bajorország 15,51 százalékos aránnyal, a harmadik Baden-Württemberg 12,86 százalékkal. A többi tartomány rendre 10 százalék alatti részt köteles vállalni a közös feladatokból, a menekültügy esetében a menedékkérők, menekültek elhelyezéséből és ellátásából. Az utolsó helyen Bréma áll, a Németország északi részén fekvő, tartományi rangú város részaránya 0,95 százalék.
Túl kell lépni
Kötelező erejű és az uniós menedékjogot szabályozó dublini szabályokon túlmutató szolidaritási rendszerre van szükség a migrációs válságban – jelentette ki kedden Gianni Pittella, az Európai Parlament (EP) szociáldemokrata frakciójának vezetője.
Az olasz politikus elmondta, hogy több ország kormányával egyeztettek, és bizony vannak nézetkülönbségek. Pittella arra az álláspontra helyezkedett, hogy az EP és az Európai Bizottság pozitív lépést tett, de a haladás elakadt a tagállamok kormányait tömörítő tanácsban.
„Ezen túl kell lépni” – szögezte le Pittella, aki szerint Dublin nem működik, és nem lehet azokra az államokra hárítani minden terhet, ahová a menedékkérők megérkeznek. A politikus sérelmezte, hogy az ügyre fordítható uniós források sem elegendőek.
Bírálta Orbánt
A szociáldemokrata frakcióvezető említést tett Orbán Viktor miniszterelnökről is, aki szerinte másokkal egyetemben „önző és embertelen módon” áll a helyzethez.
„Tízezrek tragédiája után fel kell ismerni, hogy valóságos válsággal nézünk szembe, és megannyian csak a saját egoista nézeteikkel foglalkoznak, és embertelen módon kezelik a helyzetet” – húzta alá Gianni Pittella.
A határ védelme az első
A Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója szerint az illegális bevándorlással kapcsolatban a kvótakérdést meghaladta az idő, és a határvédelem fontossága kerül előtérbe.
Mitrovits Miklós kedd délelőtti műsorában azt mondta, a különböző német és osztrák nyilatkozatokból úgy látja, hogy a német kormány is elismerte, Magyarország megpróbálja betartani a Dublin III. egyezményt, az más kérdés, hogy sikerül-e. Megjegyezte, úgy nehéz regisztrálni a határon átlépőket, hogy azok nem működnek együtt a magyar hatóságokkal.
Hozzátette, hogy ugyan az osztrák kancellár a menekültek kvóta szerinti elosztása mellett érvel, abban egyetértés van, hogy a déli határok védelme szükséges. Közölte, „lassan sikerül átterelni a német-osztrák tandemet” is abba az irányba, hogy a határvédelem a legfontosabb, hiszen ha az nincs, akkor sem a dublini egyezményt, sem egyéb európai kötelezettségeket sem lehet betartani.
Biztonságpolitikai kérdés
Hosszú távon ezen országoknak sem érdekük, hogy ezrével érkezzenek a Közel-Keletről menekültek, hiszen ez komoly biztonságpolitikai kérdés is – mondta a kutató.
Mitrovits Miklós jelezte, hogy az osztrák és a német közvélemény is megosztott a menekültkérdésben, miközben a közép-európai országokat azért kritizálják, mert „a belpolitikájuk határozza meg a külpolitikájukat”.
Nem lesz ugyanolyan a finanszírozás
Az Angela Merkel vezette konzervatívokkal kormányzó szociáldemokrata párt (SPD) elnöke a ZDF országos köztelevízióban hétfő este sugárzott interjúban kijelentette: megérti, hogy a menekültek el akarnak menni Magyarországról, és ezért Németország és az EU is joggal követeli a menekültügyi szabályok betartását és a körülmények javítását, hiszen különben a menekültek csupán „az egyik nyomorúságból a másik nyomorúságba” kerülnek, amikor belépnek Magyarországra.
Sigmar Gabriel elmondta, hogy ha mindössze néhány tagállam viseli a menekültválság terheit, akkor senki nem gondolhatja az EU-ban, hogy „a finanszírozásban minden megy ugyanúgy tovább, mint eddig”, hiszen az EU nem olyan közösség, amelynek tevékenységében csak akkor vesznek részt a tagok, ha pénzt kapnak érte, és kivonják magukat a felelősség alól, amikor nehézségek támadnak. „Ez így nem fog menni” – mondta Sigmar Gabriel.
Nem lehet kivonni magunkat a felelősség alól
Ugyanakkor még „ennél is sokkal veszélyesebb” következményei lehetnek, ha nem változik a helyzet, ugyanis „súlyos nyomás alá kerülhet a legnagyobb vívmány, a határok nyitottsága” – hangsúlyozta a német alkancellár.
Ez „politikai katasztrófa” lenne, és gazdaságilag is „rettenetes” hatásokkal járna, „különösen a kelet-európai országoknak” – mutatott rá Sigmar Gabriel.
„Ez a valóság” – válaszolta arra a felvetésre, hogy mindez értelmezhető fenyegetésként. Arra a kérdésre, hogy miként lehet meggyőzni az uniós partnereket, azt mondta, hogy csak a „valóságot” és a lehetséges „fejleményeket kell vázolni”.
„Nem fog működni az a fajta hozzáállás, hogy én ebben nem akarok részt venni” – jelentette ki a német alkancellár. Hangsúlyozta, hogy az európai politikának meg kell változnia, és úgy vélte, hogy ez a változás „talán gyorsabban bekövetkezik majd, mint ahogy most gondoljuk”.
