Negyven dollár
Judajeva elmondta, hogy az Oroszországi Föderáció Központi Bankja tartja magát az úgynevezett „költségvetési szabályhoz”, amely eleve 40 dolláros olajjal számol. Szavai szerint a bank figyelemmel követi az olajpiaci helyzetet, és annak változása szellemében korrigálja előrejelzéseit.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
A tisztségviselő emlékeztetett rá, hogy az orosz pénzügyminisztérium szerint szigorúan be kell tartani a 40 dolláros olajárral számoló szabályt a nagyobb pénzügyi és költségvetési stabilitás megőrzése érdekében.
A pénzügyminisztérium az Urals típusú orosz nyersolaj világpiaci árától függően vásárol vagy ad el külföldi valutát. Ha az ár meghaladja a hordónkénti 40 dollárt, a pénzügyminisztérium külföldi devizát vásárol a 40 dollár fölötti részből befolyó bevételekből, ha 40 dollár alá esne, akkor pedig a kieső bevételek pótlására külföldi devizát ad el.
Csalódást keltett az OPEC
Az OPEC és a szervezeten kívüli olajexportálók kilenc hónappal, jövő március végéig meghosszabbították a kitermelés csökkentéséről szóló, június végén lejáró, eredetileg fél évre szóló megállapodást.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az OPEC 13 tagállama és a kartellen kívüli 11 nagy olajkitermelő ország tavaly decemberben állapodott meg arról, hogy az októberi szinthez képest január 1-jétől együttesen napi 1,8 millió hordóval fogják vissza a kitermelést június végéig.
Az akkori megállapodás célja az volt, hogy a termelés visszafogásával fokozatosan leépítsék a piaci túlkínálatot és ezzel emelkedésre késztessék a kőolaj árát.
A szakértők egy része a most csütörtöki bécsi üléstől azt várta, hogy az olajexportálók a termelést az első félévinél nagyobb mértékben fogják vissza. Ez persze azzal is járna, hogy a növekvő amerikai olajmennyiség miatt csökkenne például az OPEC piaci részesedése, amit az olajszervezet semmiképpen sem akar. Mindazonáltal az olajexportálók nem zárták be a kaput egy későbbi újabb termelésvisszafogás előtt.
