William Jackson, a Capital Economics pénzügyi-gazdasági elemzőház felzárkózó piacokkal foglalkozó vezető közgazdásza hétfői helyzetértékelésében „gyakorlatilag biztosnak” nevezte, hogy az EKB a héten bejelenti a gazdaságélénkítést és a deflációs veszély elhárítását célzó mennyiségi enyhítési program elkezdését.
3 úton érzékelhetünk változásokat
Az EKB várható eszközvásárlási programjának hatásai három fő csatornán szűrődhetnek át a közép- és kelet-európai gazdaságokba. Az első a befektetői portfoliók átrendezése, ahogy ugyanis az EKB felvásárlásai nyomán drágulni kezdenek az euróövezeti szuverén kötvények – vagyis hozamuk csökkenésnek indul -, a befektetők más eszközök, például közép- és kelet-európai befektetési konstrukciók után nézhetnek.
A második csatornát a bankrendszerek közötti kapcsolat jelenti. Az euróövezeten belüli likviditás növekedése arra késztetheti ugyanis a nyugat-európai bankokat, hogy csökkentsék közép- és kelet-európai érdekeltségeikben meglévő kitettségük leépítési ütemét.
A harmadik átszűrődési útvonalat a bizalom erősödése jelentheti, mivel ez a kiadások növelésére ösztönözheti a közép- és kelet-európai háztartásokat és vállalkozásokat – sorolta a Capital Economics vezető londoni elemzője.
Nehéz megjósolni, hogyan reagálnak a piacok
William Jackson szerint valójában nagyon nehéz megjósolni a térségi piacok reakcióját az EKB mennyiségi enyhítésére. Amikor az eurójegybank először kezdett hosszú távú refinanszírozási programba (LTRO) – amely természetében nem ugyanaz, mint a mennyiségi enyhítés -, azt a közép- és kelet-európai valuták erősödése követte, és egy idő után az euróövezeti anyabankok is nagyobb hajlandósággal finanszírozták térségi leánybankjaikat.
Az EKB második LTRO-programját azonban már nem fogadta különösebb piaci reakció. A fő különbség a jelek szerint az volt, hogy az első LTRO-program meglepetésként érte a piacokat, a második azonban már nem.
Az EKB eszközvásárlási programjának e hétre várt bejelentését is széleskörű piaci várakozás előzi meg, és a lépést a piacok jórészt már beárazták: ebből a szempontból jelentős tényező, hogy az euró nyár óta 15 százalékkal gyengült a dollárhoz képest – hangsúlyozta a Capital Economics elemzője.
Jackson szerint ebben a környezetben – hacsak az EKB eszközvásárlásainak értéke nem haladja meg nagyon sokkal a piac által várt szintet – valószínűtlen, hogy a közép- és kelet-európai piacokon a bejelentést komolyabb reakció fogadná.
Hozzátette: az EKB óvatossága és a német ellenállás miatt okkal feltételezhető, hogy az eurójegybank mennyiségi enyhítési programjának értéke nem fogja meghaladni a várakozásokat.
Erősödhetnek a régiós devizák
Mindezt egybevetve a Capital Economics a közép- és kelet-európai valuták zömének mérsékelt erősödésére számít az euróval szemben, jóllehet a ház szerint a térségi fizetőeszközök a dollárral szemben továbbra is gyengék maradnak.
Az viszont nagy bizonyossággal várható, hogy az EKB mennyiségi enyhítési ciklusa is hozzájárul a közép- és kelet-európai jegybankok rendkívül laza monetáris politikájának fenntartásához – jósolta a cég londoni közgazdásza.
Jackson közölte: mindezek alapján a Capital Economics további jegybanki kamatcsökkentésekkel számol Lengyelországban és Romániában, a térség többi gazdaságában pedig azt valószínűsíti, hogy a jegybanki kamatok az idén végig a jelenlegi történelmi mélységekben maradnak.
Más nagy londoni házak ugyanakkor Magyarországon is további monetáris enyhítést jósolnak.
Toleránsabbak lettek Matolcsyék
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni elemzőinek új helyzetértékelése szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) valószínűleg jóval toleránsabb a svájci frankkal – és bizonyos mértékig az euróval – szembeni forintgyengülés iránt, mint korábban, mivel a devizahitel-kitettség leépítését célzó programok nyomán meredeken csökkent a magyar gazdaság külső sebezhetősége.
Ennek alapján – valamint figyelembe véve a magyar gazdaság jelenlegi deflációs környezetét, és azt is, hogy a devizaárfolyam-hatások inflációs átszűrődési rátája jelentősen csökkent a 2008-as pénzügyi válság óta – a ház fenntartotta azt az előrejelzését, hogy az MNB az idei első negyedévben 0,50 százalékpontos kamatcsökkentést hajt végre.
A JP Morgan londoni elemzői szerint az mindazonáltal lehetséges, hogy ennek az enyhítésnek egy része a mostani devizapiaci felfordulás miatt átcsúszik a második negyedévre.
