Kormány-államfő vita
Az államfő múlt pénteken küldte vissza megfontolásra a parlamentnek a villamos energiáról szóló törvény módosítását, amely szigorított a szélerőművek létesítésének szabályain. Áder János szerint a módosítások ellehetetlenítik az ilyen erőművek építését.
Lázár János erre azt mondta, hogy a kormány szerint Magyarország szélerőművek nélkül is képes teljesíteni a párizsi klímamegállapodás célkitűzéseit.
Úgy fogalmazott: a kabinet álláspontja nem elutasító a szélerőművek ügyében, csak bizonyos ökológiai és gazdasági okokból „óvatos”. Jelezte, áttekintik, hogy Németországban hogyan szabályozzák újra a szélerőműveket.
Változik a közbeszerzés
A miniszter arról is beszélt a tájékoztatón, hogy várhatóan pénteken a parlament elé kerül a közbeszerzési törvény módosítása, amellyel szigorúbb lesz a jogszabály, egyszerűsödnek az eljárások, és gyorsul a pályázatok elbírálása.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
A tervezett módosítások közül kiemelte, hogy aki a közbeszerzési eljárás szabályait megszegi, azt 90 napra kizárják a közbeszerzésekből. A törvénymódosítás célja az is – folytatta -, hogy minél több ajánlat érkezzen be egy-egy felhívásra, továbbá hogy védjék az alvállalkozók szempontjait. A közbeszerzési értékhatárokat is felülvizsgálják, és bevezetik, hogy három ajánlatot kell kérni még a közbeszerzési értékhatár alatt is.
Közlekedés
Bejelentette továbbá, hogy mintegy 1200 milliárd forint értékű vasútfejlesztést hagyott jóvá a kabinet. A 2022-ig szóló koncepció egyebek között vasút- és vasúticsomópont-fejlesztést, elővárosivasút-építést, valamint vasúti szerelvények vásárlását tartalmazza.
A tervek szerint korszerűsítik a Budapest és Százhalombatta, valamint a főváros és Hatvan közötti vonalat, továbbá a Balaton körüli vasúti hálózatot mind a déli, mind az északi parton – tájékoztatott. Hozzátette, vasúti kocsik vásárlására mintegy 100 milliárd forintot szánnak. A források 80 százaléka az Európai Uniótól származik majd, a fennmaradó 20 százalék pedig hazai lesz. Jóváhagyták továbbá a debreceni és a kecskeméti repülőtér fejlesztését – tudatta a tárcavezető.
Orbán Viktor miniszterelnök egyúttal kezdeményezte, hogy foglalkozzanak a ferihegyi repülőtér és Budapest belvárosának jelenleg nem megfelelő összeköttetésével. Ezért a stratégiai kabinet napirendre veszi a reptér és a belváros közúti és vasúti összeköttetésének kérdését – közölte a miniszter.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A tárcavezető elmondta, hogy a kormány szerdán 137 milliárd forintot hagyott jóvá a 3-as metró korszerűsítésére. Az ezzel kapcsolatos kérdésekre felvetette: hogyan lenne a kormány ellensége a programnak, amikor ő maga a legnagyobb támogatója? Mint mondta, nem vállalnak felelősséget, ha a vonal leáll, mert minden támogatási döntést időben meghoztak. Hozzáfűzte: reméli, hogy nem politikai, hanem biztonsági okai lesznek egy esetleges leállításnak, s ha ez bekövetkezne, a kormány kész segíteni a fővárosnak.
Változnak az adótörvények
A kormány megtárgyalta az adótörvények módosítására tett nemzetgazdasági minisztériumi javaslatot is, és több döntést hozott: folytatni kell az adóbürokrácia csökkentését; módosulnak a kisadózó vállalkozások tételes adója, a kata szabályai, jelentősen növelve ezzel január 1-jétől a kedvezményeket; emellett Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert megbízták, folytasson tárgyalásokat a gazdasági szereplőkkel a jelenlegi helyzetben szükséges lépésekről, például a járulékcsökkentés, béremelés kérdéséről.
Lázár János mezőgazdasági ügyekről is számot adott, így például arról, hogy lezárult a mezőhegyesi ménesbirtok megvásárlása, azok pedig, akik ott korábban földbérleti jogot szereztek, összesen mintegy egymilliárd forint kártalanításban részesülnek.
Tájékoztatott arról is, hogy változnak az építésügyi eljárások, így a jövőben nemcsak új épületeknél tekintenek el az építési engedélytől, hanem bővítésnél is.
20 százalékos létszámleépítés
Lázár Jánost kérdezték a közszférában tervezett leépítésről, amellyel kapcsolatban megerősítette, sokallja – különösen munkaerőhiány esetén -, hogy a mintegy 4,3 millió munkavállalóból egymillióan az államtól kapják fizetésüket. Az állam pénzéből túl sok bürokrata él – fogalmazott. Közölte, a január 1-jével megszűnő állami hivatalokban, háttérintézményekben a jogutódlásnál és feladatátvételnél 20 százalékos létszámleépítés lesz, ami tízezres elbocsátást jelent.
Arra a kérdésre, hogy a rendőrség egy cikk miatt kihallgatta a Figyelő egyik újságíróját, a tárcavezető úgy reagált, hogy nem tartja helyes dolognak, hogy újságírókat a forrás miatt zaklatnak.
Megkérdezték a KDNP munkarenddel kapcsolatos felvetéseiről, amire azt felelte: a kormány nem tárgyalta és egyelőre nem tervezi támogatni azokat. Hozzátette: nem várható az sem, hogy december 24. munkaszüneti nap legyen.
