Tavaly tavasszal a Facebook jegyzési hisztéria idején nem akadt olyan tőzsdemazsola, akit érdekeltek volna a társaság fundamentumai. A Facebook divatpapír volt, amit a piac meg akart venni. Lényegében bármi áron. Az emberek birtokolni akarták a részvényt, hogy a közösséghez tartozónak érezhessék magunkat.
A világ egyik legismertebb közösségi hálója, melyet Mark Zuckenberg alapított, már akkor félmilliárdnál is több regisztrált felhasználót mondhatott magáénak világszerte. Nem véletlen, hogy addigra már mindenkinek az agyába beleette magát a kártékony szlogen, hogy aki nincs fenn a Facebookon, az nem is létezik. Addig az emberek csak régi osztálytársakat, új barátokat, nagy szerelmeket és fülledt kis kalandokat kerestek a közösségi oldalon, akkor azonban pénzre vágytak. Részesülni akartak a Facebook sikeréből.
A LinkedIn volt a bezzeg papír
A visszaszámlálás heteiben kórusban emlékeztettek az elemzők a világ minden nyelvén, hogy egy évvel korábban, 2011 tavaszán az akkor 45 dollárért jegyezhető szektortárs LinkedIn szakportál részvényein egyszerűen nem lehetett bukni. Akkor azt a papírt már az első kereskedési napon 120 dollár fölé húzták a lelkes vásárlók. Később volt ugyan csapdosás bőven, de a következő hónapokban sem szúrt le 50 dollár alá a kurzus, s nagyjából egy 60 és 110 dollár közti sávban mozgott. Más szóval, aki részvényt jegyzett, nem tudta olyan ügyetlenül zárni a pozícióját, hogy profit helyett vesztesége legyen. Csak a haszon mértéke volt kérdéses.
Csúnyán elcsúsztak a parketten
Nézzük, mi is történt a parketten. 2012. május 18-án, egy pénteki napon forgott először a tőzsdén a 38 dolláros áron kibocsátott Facebook. Ugyan réssel nyitott, 42 dolláron kezdett, majd 45 dollárig is feltolták, de a várakozások ellenére elmaradt az igazi nagy felhúzás, sőt, úgy zárt az első napon 23 centes pluszban (38,23 dollár) a részvény, hogy a Morgan Stanley kétmilliárd dollárt – a kibocsátási érték 10 százalékát – költött árfolyam-karbantartó vásárlásokra. Így sikerült elkerülni a látványosabb buktát. A hétfői második kereskedési napon sem javult a helyzet, s bár még az új tulajdonosok nem állhattak oda az eladói oldalra, mégis 11 százalékos mínuszban, 34 dolláron zárt a papír. Az első kétnapi eladói hullám azért is feltűnő, mert ekkor csak a főtulajdonosok, s a korábban zártkörű értékesítés révén részvényhez jutott intézményi befektetők szórhatták a papírt. Látványos tanújelét adva, hogy még ők sem bíznak a szárnyalásban, s megelőzendő a pánikot, még időben kiszállnak.
Más kérdés, hogy ez már szinte felhívás volt a pánikra. Ami menetrendszerűen érkezett, szépen leszorítva a kurzust a 30 dolláros szint alá. Az első hetekben kialakult chart egy csészét formált, melynek alja a 25 dolláros lélektani szinthez közelített, ahol már nyilvánvalóan megjelentek a vevők, s 30 dollár fölé tornászták az árfolyamot.
Beindult a cash-flow termelés
Azóta sok minden történt. Talán a legfontosabb, hogy a Facebook látványosan áttért a készpénztermelő üzemmódra. Még a korábban reklámmentes, ingyenes mobilplatformokon is sikerült megtalálni a pénzbeszedés módját. A változások az árfolyamban is tükröződnek. Ezekben a hetekben már a kibocsátási érték felett jegyzik a papírt. De azért nagyon sokat kellett erre várni. Vajon melyik kisbefektető gondolta, hogy egy évnél is hosszabb időre beragad a pakettjével, s hosszú-hosszú hónapokig esély sem mutatkozik a profitrealizálásra.
Kereskedjen a nemzetközi és a hazai indexekkel és érjen el magas hozamot!
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra”]
