Ütköznek az érvek
Nicola Sturgeon a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában kijelentette: a skót függetlenségi referendum akkor kerülhet ismét napirendre, ha az Egyesült Királyság nem csak az Európai Unióból, hanem az EU egységes belső piacáról is kivonul.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
Theresa May brit miniszterelnök ugyancsak vasárnap a Sky News brit hírtelevíziónak nyilatkozva viszont azt mondta, hogy nem lehet olyan módon elképzelni a kilépést az EU-ból, hogy közben az Egyesült Királyság megtartja az EU-tagság egyes elemeit.
Az EU miatt maradtak
Nicola Sturgeon a BBC-interjúban felidézte: a skót függetlenségről tartott népszavazás kampányában az elszakadást ellenzők érve az volt, hogy Skócia csak akkor őrizheti meg EU-tagságát, ha elutasítja a függetlenné válást. Ez megtörtént, most viszont az Egyesült Királyság tagjaként kényszerítik kilépésre az EU-ból – tette hozzá.
Skóciában 2014 szeptemberében tartottak népszavazást a függetlenségről, akkor a választók 55 százaléka az elszakadás ellen voksolt. A brit EU-tagságról rendezett tavalyi referendumon országos átlagban a résztvevők szűk, 51,9 százalékos többsége a kilépésre voksolt, azonban a skótok 62 százaléka a bennmaradásra szavazott, és Nicola Sturgeon azóta több nyilatkozatában is leszögezte: Skócia nem fogadja el, hogy akarata ellenére „kirángassák” az Európai Unióból.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Döntenek a saját sorsukról
A skót miniszterelnök most kijelentette: ha az Egyesült Királyság otthagyja az Európai Unió egységes belső piacát is, akkor Skóciának meg kell adni a lehetőséget annak eldöntésére, hogy hagyja-e magát belesodorni „a hard Brexit szakadékába”, vagy saját kezébe veszi jövőjének alakítását.
A brit politikai szótárban meghonosodott „hard (kemény) Brexit” kifejezés azt a forgatókönyv-változatot jelenti, amelynek alapján az Egyesült Királyság az EU-tagság megszűnésével együtt kivonulna az Európai Unió egységes belső piacáról is.
Ezen megy a vita
Az Európai Bizottság jelenlegi álláspontja szerint a brit gazdaság akkor férhet hozzá az unió vámmentes belső piacához, ha London a brit EU-tagság megszűnése után is elfogadja az akadálytalan munkaerőmozgás elvét.
Theresa May brit miniszterelnök többször hangoztatott véleménye szerint azonban a brit EU-tagságról tartott tavaly júniusi népszavazás megmutatta, hogy a britek nem akarják az EU-n belüli szabad mozgás alapelvének érvényesítését úgy, ahogy az eddig történt.
Theresa May a Sky News vasárnapi politikai interjúműsorában mindazonáltal kijelentette, hogy az EU-val folytatott kereskedelem és a bevándorlás szabályozása „nem vagy-vagy jellegű bináris kérdés”.
„Hibás megközelítés, ha valaki a szabadkereskedelem és a szabad munkaerőmozgás ügyét zéró összegű játszmaként fogja fel” – fogalmazott a brit kormányfő.
Hozzátette: bízik abban, hogy a Brexit-tárgyalásokon mindkét kérdésben jó megállapodást sikerül majd elérni az EU-val, a brit kormány várható tárgyalási stratégiájáról azonban továbbra sem árult el érdemi részleteket.
