A Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján szerdán közzétett dokumentum szerint a 0,90 százalékos alapkamat tartása mellett szavazott Báger Gusztáv, Cinkotai János, Gerhardt Ferenc, Kocziszky György, Matolcsy György, Nagy Márton és Pleschinger Gyula.
Windisch László nem volt jelen az ülésen, Bártfai-Mager Andrea pedig – miután a postaügyért és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős kormánybiztosnak nevezte ki a kormány július elején -, lemondott monetáris tanácsi tagságáról, és helyette új tagot még nem neveztek ki.
Azok a kihasználatlan kapacitások
A rövidített jegyzőkönyv szerint a monetáris tanács úgy ítélte meg, hogy a magyar gazdaságot továbbra is kihasználatlan kapacitások jellemzik, és az infláció tartósan mérsékelt marad. A monetáris politika horizontján – 8 félév – a reálgazdaságnak egyre kevésbé van inflációt csökkentő hatása.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
A tanács úgy látja, a nemzetgazdaságban fizetett bérek növekedési üteme változatlanul erőteljes, ami az élénkülő lakossági fogyasztáson keresztül a maginfláció fokozatos emelkedése irányába hat. Az infláció az előrejelzési időszakban elmarad a 3 százalékos céltól, és csak 2018 első felében ér annak közelébe.
A makrogazdasági fejleményeket áttekintve a tanácstagok egyetértettek abban, hogy a magyar gazdaság fundamentumai és az inflációs cél fenntartható elérése szempontjából az előző kamatdöntés óta nem történt olyan fejlemény, amely a jelenlegi kamatszint megváltoztatását indokolná.
Jó volt a hangulat
Több tanácstag is kiemelte, hogy az eszköztár júliusban bejelentett módosítása látványos eredményeket ért el. A pénzpiaci hozamok a bejelentést követően valamennyi fontos szegmensben mérséklődtek. Egy tanácstag szerint a historikusan alacsony globális semleges reálkamatszint szűkíti a hagyományos monetáris politika mozgásterét, és szükségessé teszi a fiskális politikával történő összefogást.
Az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban összességében kedvező volt a globális pénzpiaci hangulat a tanács megítélése szerint. A magas külső finanszírozási képesség és az emiatt csökkenő külső adósságállomány tartósan mérsékli a magyar gazdaság sérülékenységét.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A monetáris politikai eszköztár júliusban bejelentett módosítása a sérülékenység további csökkentését és a hitelezés ösztönzését célzott, nem-hagyományos eszközökkel támogatja. A három hónapos betét állományának év végi elvárt szintjére és az igénybevétel operatív részleteire vonatkozó döntését a monetáris tanács szeptemberben hozza meg.
Tovább élénkülhet a gazdaság
A tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság változatlanul körültekintő monetáris politikát indokol. Az idei gazdasági növekedés időbeli alakulását kettősség jellemzi, az év eleji átmeneti mérsékelt dinamikát követően a gazdasági növekedés elsősorban belső keresleti tételekre támaszkodva ismét élénkül.
Az év eleji negatív egyedi hatások kifutása, valamint a jegybanki és a kormányzati növekedésösztönző intézkedések egyaránt a gazdasági növekedés további élénkülését eredményezik.
A növekedési hitelprogram bővítése, a növekedéstámogató program, valamint a lakásépítéseket ösztönző, illetve az uniós források dinamikus lehívását és hatékony felhasználását segítő kormányzati intézkedések összességében elérhetővé teszik a 3 százalék körüli növekedési ütem fennmaradását – áll a rövidített jegyzőkönyvben.
