Habár az olaj hordónkénti ára jelentős mértékben csökkent 2014 közepe óta, még mindig a történelmi átlag felett áll. 1861-től napjainkig számítva egy hordó olaj ára átlagosan 33,90 dollár. A múltbéli adatok alapján azt mondhatjuk, hogy nem a jelenlegi árak jelentik az anomáliát, hanem a 2011 és 2014 közötti piaci folyamatok.
A három lehetséges forgatókönyv
Semmilyen megegyezés nem születik. Ebben az esetben az olaj hordónkénti ára a bejelentést követő rövid időn belül gyors ütemben 30-33 dollár körüli szintre eshet, majd ezt követően középtávon visszatérhet a 35-40 dollár közötti sávba. A jelenleg rendelkezésre álló információk, illetve a piaci fundamentumok alapján ez egy meglehetősen valószínű forgatókönyv.
Születik egy minimális megállapodás, amelynek keretén belül több olajkitermelő ország befagyasztja a kitermelését – hasonlóan a februári megállapodáshoz. Egy ilyen megoldás nem oldaná meg a túltermelés kérdését, így az árakra továbbra is komoly nyomás nehezedne. Továbbá egy ilyen, minimális hatókörű megállapodás egyáltalán nem szolgálná Szaúd-Arábia érdekeit, mivel a megállapodás gyakorlatilag lehetőséget biztosítana Iránnak arra, hogy visszaszerezze korábbi piaci részesedését.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Átfogó megállapodás születik, amelyhez Irán is csatlakozik. A megállapodás tartalmazhat olyan kitételt is, amely engedélyezné Teherán számára, hogy a befagyasztást megelőzően magasabb szintre futtassa fel a kitermelését. A kitermelő országok számára ez a megoldás lehet a legkisebb rossz, azonban egy ilyen megállapodás azt feltételezi, hogy Iránra rendkívül komoly nyomást gyakorolnak annak érdekében, hogy elfogadja a feltételeket. Ez az egyetlen olyan forgatókönyv, amelynek eredményeképpen az olaj hordónkénti ára az OPEC által középtávon megcélzott 50 dolláros árszintet elérheti.
Az OPEC tulajdonképpen nem engedheti meg magának azt, hogy az olaj ára a hordónkénti 50-60 dolláros szintre emelkedjen, mivel ekkor már az amerikai palaolaj-kitermelők is nyereséget tudnának elérni, és elárasztanák a piacot az olajukkal.
Csak időnyerésre jó a találkozó
Még ha átfogó megállapodás születik is, az OPEC nem fogja tudni azokat az alapvető veszélyeket kivédeni, amelyeket az iraki termelés és az innovatív technológiáknak köszönhetően alacsonyabb kitermelési költségszintek mellett elérhető palaolajforrások testesítenek meg.
Az OPEC tagországok tudatában vannak annak, hogy csak időt nyerhetnek – az így nyert időt viszont ki kell használniuk ahhoz, hogy gazdasági berendezkedésüket kellő mértékben diverzifikálják, és felkészítsék a szociális hálójukat a tartósan alacsony olajárak korszakához.
