Gyengébb megoldást választhatnak
A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni kutatási részlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) elemzői pénteken, az új amerikai elnök, Donald Trump beiktatásának napján ismertetett tanulmányukban közölték: a kínai importra Trump által az elnökválasztási kampány idején kilátásba helyezett 45 százalékos vám bevezetése helyett valószínűbbnek tartják, hogy az új amerikai kormány már 2017 tavaszán hivatalosan devizaárfolyam-manipulációval vádolja meg Kínát.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
A ház szerint a 45 százalékos vám bevezetése jogi akadályokba ütközne, és az amerikai gazdaságra is negatív következményei lennének a szinte biztosra vehető kínai megtorló lépések miatt. A cég londoni elemzői hangsúlyozzák azt is, hogy a devizamanipuláció vádja az Obama-kormány által kialakított kritériumrendszer szerint nem lenne megalapozott, mivel az amerikai pénzügyminisztérium három kritériuma közül Kína esetében kettő nem teljesül.
Az Egyesült Államok a mostani feltételrendszer alapján akkor vádolhat hivatalosan egy másik országot devizapiaci árfolyam-manipulációval, ha az adott országnak 20 milliárd dollárt meghaladó többlete van az Amerikával folytatott külkereskedelemben, ha folyómérleg-egyenlegének többlete meghaladja hazai össztermékének (GDP) 3 százalékát, és hivatalos devizatartalékait a GDP-érték 2 százalékánál nagyobb mértékben növeli egy adott évben.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Nem olyan egyértelmű a helyzet
A Bank of America-Merrill Lynch londoni elemzőinek kimutatása szerint Kína csak az első kritériumot teljesíti: 2015-ben 366 milliárd dolláros többlete volt az Egyesült Államokkal folytatott külkereskedelemben. A kínai folyómérleg-többlet viszont 2015-ben elérte ugyan, de nem lépte át a 3 százalékot, és a ház várakozása szerint az idén 2,4 százalékra csökken.
Az elmúlt évben a kínai jegybank emellett nem növelte, hanem valójában apasztotta devizatartalékát a jüan további gyengülésének megállítása végett. A Bank of America-Merrill Lynch elemzői kiemelték pénteki tanulmányukban azt is, hogy ezek egyáltalán nem kőbe vésett kritériumok, és mivel kötelező jogi erejük sincs, Trump megkérheti a pénzügyminisztériumot a feltételrendszer felülvizsgálatára, vagy akár saját hatáskörében is hivatalosan devizaárfolyam-manipulátorrá nyilváníthatja Kínát.
Ha ez megtörténik, és ha egy év után is érvényben marad a Kínát deviza-manipulátornak minősítő hivatalos dekrétum, akkor az amerikai elnök törvényes kötelessége valamilyen szankció alkalmazása, például kizárhatja Kínát az amerikai közbeszerzési programokból, vagy a kínai gazdaságpolitika fokozott ellenőrzésére szólíthatja fel a Nemzetközi Valutaalapot (IMF).
Folytatni kell a tárgyalásokat
Mivel azonban ezek a lépések nem jelentenének azonnali korlátozó vagy büntető jellegű intézkedéseket Kínával szemben, az elsődleges cél az lehet, hogy a Trump-kormány „a lehető legkisebb költséggel” a tárgyalóasztalhoz ültesse a kínai felet. A ház szerint azonban Kína nem engedne a nyomásnak, és nem alkalmazna olyan önkéntes exportkorlátozási lépéseket, amilyeneket Japán tett autóexportjának visszafogására az 1980-as években; várhatóan inkább erőteljesen tiltakozna az IMF-nél.
Jóllehet az nem valószínű, hogy ennél agresszívabb megtorló lépésekhez – például amerikai állampapírok eladásához – folyamodna, a kialakuló kínai-amerikai szócsata is azonban elegendő lenne a befektetői bizalom gyengítéséhez, mégpedig nemcsak az amerikai és a kínai gazdaságban, hanem világszerte – hangsúlyozták a Bank of America-Merrill Lynch londoni elemzői.
Kereskedelmi háború előtt állunk?
Az esetleges amerikai-kínai kereskedelmi háború világgazdasági kockázataira más nagy londoni házak is felhívták a figyelmet. A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő 2017-re szóló átfogó globális előrejelzése szerint súlyosan rontaná a világpiaci hangulatot, ha az új amerikai kormány Trump választási ígéreteinek megfelelően büntető jellegű vámkorlátozásokat vezetne be Kínával szemben, mivel a kínai megtorló lépések kereskedelmi vagy valutaháborúhoz vezethetnének.
Ez a globális feltörekvő térség egészében gyengítené a fizetőeszközöket, és e gazdaságok magánszektorainak dollárban denominált magas adósságállománya felerősítené az árfolyamgyengülésekből a térség növekedésére háruló negatív hatást. A hitelminősítő is felidézte, hogy Trump a mexikói importra 35, a kínai importra 45 százalékos vám kivetését helyezte kilátásba.
Mivel azonban a teljes amerikai import 35 százaléka Kínából és Mexikóból érkezik, e büntetővámok valójában az amerikai fogyasztót terhelő adóként jelennének meg, felhajtva az inflációt, csökkentve ezáltal az amerikai reáljövedelmeket. Emellett Kína minden bizonnyal ellenlépéseket tenne, rontva az amerikai exportkilátásokat is – hangsúlyozták a Fitch Ratings londoni elemzői.
