Egyöntetűen kiemelték, hogy az alacsony növekedés részben a tavalyi rendkívül magas bázisnak tudható be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden kiadott első becslése szerint a kiskereskedelmi forgalom a nyers adat szerint 1,0 százalékkal, a naptárhatástól megtisztítva 1,2 százalékkal nőtt februárban az előző év azonos időszakához képest a januári 4,8 százalékos, illetve naptárhatással korrigált 3,8 százalékos növekedés után.
2016 februárjában a nyers adat szerint 7,8 százalékkal, naptárhatással kiigazítva 7,6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom éves összevetésben.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”109″]
Lassuló trend
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kiemelte, hogy a fogyasztás ugyan továbbra is nő, de 2013 óta nem regisztrálták a kiskereskedelmi forgalom ilyen alacsony növekedését, és a gyengébb adat a 2016 eleje óta tartó lassuló trendbe illeszkedik.
A fogyasztási szerkezet változására is felhívta a figyelmet, arra, hogy előtérbe kerülhettek a tartós fogyasztási cikkek az élelmiszerek rovására. Emellett általánosan igaz, hogy ahogy a fogyasztás folyamatosan eltolódik a szolgáltatások irányába, egy lassabb növekedési ütem állhat be a kereskedelemben.
A februári negatív meglepetés miatt az ING Bank nem változtat a növekedési előrejelzésén, a negatív kockázatok azonban erősödni látszanak.
Nem lesz érdemi gyorsulás
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője is azt emelte ki, hogy a fizetések emelkedése miatt a lakosság vásárlóereje nő, de egyelőre ez nem elsősorban a kiskereskedelemben csapódik le. A háztartások ugyanis a magasabb jövedelmükből például megtakaríthatnak vagy szolgáltatásokat vásárolnak, de a többletet akár külföldi utazásra is költhetik – írta.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A jelenlegi kilátások alapján Németh Dávid úgy látja, ha a következő egy-két hónapban nem lesz érdemi gyorsulás, akkor 3 százalékra lassulhat a kereskedelmi forgalom növekedési üteme a tavalyi majdnem 5 százalékról.
A fogyasztás még növekedhet
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője is kiemelte, hogy az idén a februári adatot feltehetően torzította a szökőnaphatás kiesése is, ami tavaly magasra emelte a bázist. A gyenge kiskereskedelmi forgalom mellett a háztartások valószínűleg kiemelkedő mértékben növelhették megtakarításaikat, amit a lakossági állampapírok állományának látványos növekedése is tükröz.
[extracode type=”newsletter_subscription”]
Az idén várhatóan 7,5 százalékkal emelkedő reálbérek, a 11 éves csúcsra ugró fogyasztói bizalom, a háztartások pénzügyi vagyonának meredek növekedése a következő hónapokban újra gyorsíthatja a kiskereskedelmi forgalom bővülési ütemét, így idén 4-4,5 százalékos növekedésre számít Suppan Gergely a kiskereskedelemben.
A háztartások ugyanakkor nem csupán a kiskereskedelemben növelik fogyasztásukat, a vendéglátás, belföldi turizmus, szabadidő, szórakozás, valamint egyéb szolgáltatások területén is jelentős növekedésre lehet számítani, tette hozzá.
Meglepő adat
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzőjét a forgalom növekedésének lassulása azért is meglepte, mert a gyors ütemű béremelkedés és a fokozatosan javuló fogyasztói bizalmi mutatók azt sugallták, hogy idén is lendületesen bővülhet a kiskereskedelmi forgalom.
Az Erste Bank becslése szerint 3,4 százalékkal nőhet a magyar GDP 2017-ben, és a növekedés gerincét a háztartások bővülő fogyasztása adhatja. Ha azonban tartóssá válik a februárban látott folyamat, az lefelé mutató kockázatot jelent a növekedési előrejelzésre – hangsúlyozta Ürmössy Gergely.
