Több vállalatot is mentenének
Andrej Plenkovic horvát államfő a törvény megalkotását azzal magyarázta, hogy vannak helyzetek, amikor a nagyvállalatok pénzügyi problémákkal küzdenek, és ezen vállalatok nemzetgazdasági szempontból nagy jelentőséggel bírnak.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”109″]
Szavai szerint a törvénytervezet lehetővé teszi azon vállalatok számára, melyek 7,5 milliárd kunánál (315 milliárd forint) nagyobb adóssággal rendelkeznek és 5000-nél több embert foglalkoztatnak, hogy az államtól rendkívüli igazgatási eljárás kérjenek, megelőzve ezzel a csődeljárást. (Ezt mindenképpen el akarja kerülni a kormány, mert több tízezer munkahely kerülhet veszélybe és számos vállalat, magánvállalkozó mehetnek tönkre).
Nem lesz államosítás
Kiemelte, hogy szó sincs államosításról, az adósság alól való kibújásról vagy a magántulajdon megsértéséről. Az eljárás a tulajdonos és a hitelezők kérésére történik, az állam pedig egy külön biztos nevez ki a vállalat élére, akinek 15 hónapja van arra, hogy átszervezze, fenntarthatóvá és fizetőképessé tegye a vállalatot – hangsúlyozta.
Martina Dalic gazdasági miniszter a kormányülésen elmondta, hogy a rendkívüli igazgatási eljárásról szóló törvény hatékonyabb a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló törvénytől. Jelezte, hogy „ez az eljárás lehetővé teszi, hogy a hitelezők tanácsa jóváhagyja azon tartozások kifizetését, amelyek a folyamat megkezdésének időpontjáig a vállalathoz beérkezik”.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Likviditási problémák
Horvátország legnagyobb magántulajdonú vállalata hónapok óta küzd pénzügyi problémákkal. A Szlovéniában, Boszniában, Szerbiában és Magyarországon (2004-ben megvette a fonyódi ásványvíz-palackozót, illetve a Baldauf fagylaltgyárat) is érdekelt cégcsoporton belül mintegy ötven különböző gazdasági szektorhoz tartozó vállalat működik, munkavállalóinak létszáma meghaladja a 60 ezret, a cég éves árbevétele pedig eléri a horvát GDP 15 százalékát.
Miután a Moody’s és az S&P hitelminősítő egymás után többször is leminősítette az idén a cégcsoport hitelkockázati besorolását, a nemzetközi pénzpiacon jelentősen csökkent a vállalat által kibocsátott kötvények értéke, a horvát piacon pedig kitört a pánik. A cég likviditási problémáinak hírére a héten mélyrepülésbe kezdtek az Agrokorhoz tartozó vállalatok részvényei, a hitelezők és a beszállítók pedig egymásnak adták át kilincset a vállalat székhelyén.
Szakértők szerint a 93 százalékban magántulajdonban lévő vállalat felszámolása beláthatatlan következményekkel járhat a horvát gazdaságra, mert a cégcsoport nemcsak Horvátország legnagyobb munkáltatója, hanem egyben az ország legnagyobb földbirtokosa is.
Milliárdokkal tartoznak
Az Agrokor legnagyobb hitelezője, az orosz Szberbank, a konszern adóságának 52 százalékát tartja a markában. A konszernek közel 5 milliárd euróra rúg a hitelállománya. A Szberbanknak 1,6 milliárd euróval, hazai bankoknak 650 millió euróval tartozik.
Az Agrokor 900 millió euró értékben bocsájtott ki kötvényeket is a nemzetközi piacon. A befektetési bankok felé további 20 millió euró, más hazai, nem pénzügyi intézmények felé 300 millió euró, míg a beszállítók felé 1,2 milliárd euró hátralékot halmozott fel.
Zárolták a számlákat
Az Agrokor tulajdonában van a Belje d.d. mezőgazdasági kombinát, a Konzum horvát kiskereskedelmi áruházlánc, a Jamnica d.d., Horvátország legnagyobb ásványvíz előállító vállalata, a Sarajevski kiseljak d.d. boszniai ásványvíz gyártó vállalat, a szlovén és szerb Mercator kiskereskedelmi áruházlánc és cégcsoport, a Solana Pag d.d. pági sógyár, a Ledo horvát jégrém vállalat és egyéb más, mezőgazdasággal és élelmiszerek előállításával foglalkozó cégcsoport. Az állami pénzügyintézet (FINA) pénteki jelentése szerit az összes cégcsoporthoz tartozó vállalatnak zárolták a számláját.
