November 1-től új fejezetéhez érkezett a közmunkaprogram Magyarországon. Amint arról a Tőzsdefórum is hírt adott, kulturális közfoglalkoztatottként helyezkedhetnek el munkát kereső emberek. A feltétel az, hogy legalább érettségi bizonyítványuk legyen, illetve részt kell venniük egy negyven órás tanfolyamon.
Két és félmillárdos költség
A közmunkának ez a típusa akár még a pályakezdőknek is hasznos lehet, hiszen közismerten az iskolákból kikerülők körében magasabb a munkanélküliség. A kulturális területen dolgozó, korábban munka nélkül maradt ember pedig ezzel a lehetőséggel juthat vissza a munka világába.
A kormány nem garasoskodott a program elindításakor, összesen 2,5 milliárd forintot fordít e célra. A várakozások szerint 3706-an juthatnak munkához kulturális közfoglalkoztatottként, a programban 160-an területi koordinátorként, 134-en asszisztensként vehetnek részt. A fizetésük nagyjából bruttó százezer forintot tehet ki.
A közmunka Magyarországon nem új keletű dolog. A tizennyolcadik században Mária Terézia idejében a nagy folyószabályozásokra alkalmazták. Az uralkodó 1767-ben már azt is meghatározta, hogy a jobbágyok mekkora telek után hány nap ingyenmunkát voltak kötelesek végezni. 1844-ben a magyar reformországgyűlés törvényben szabályozta a folyószabályozásokon az ingyen munkavégzés mértékét.
Segélyezés helyett lehetőség
A közmunka a huszadik században leginkább ínségmunkaként, vagy szükségmunkaként ment át a köztudatba. Nem véletlen, hogy mindig a nagy társadalmi megpróbáltatások, háborúk, válságok idején került előtérbe. Nem előzmény nélküli tehát az újabb keletű magyar közmunkaprogram, hiszen az 1929-es nagy gazdasági világválság kirobbantotta helyzetben, Gömbös Gyula miniszterelnök Nemzeti Munkatervben hirdette meg szükségmunka programját, hangoztatván: „Munkaképes emberek munkanélküliség címén való segélyezésének elvi ellenségei vagyunk, s a munkanélkülieket csak munka ellenében támogatjuk.”
Nagyjából ez az elv érvényesül több Nyugat Európa-i országban is. Nemrég jelentették be például, hogy Hollandia után Nagy-Britanniában is közmunkát kell teljesíteniük vagy kötelező átképzésen kell részt venniük a régóta munkát kereső embereknek, ha meg akarják tartani álláskeresési támogatásukat.
A magyar belügyminiszter talán éppen e folyamatok ismeretében nyilatkozta: a közfoglalkoztatás rövid időn belül egész Európában megjelenik, sőt a kontinensen kívül is, az emberek ugyanis egyre nehezebben fogadják el, hogy életerős, egészséges emberek ne dolgozzanak, kizárólag segélyekből éljenek generációkon keresztül. Hangsúlyozta, a kormányoknak kezelniük kell ezt a helyzetet, ennek a legkézenfekvőbb módja, hogy pénzügyi lehetőségeiktől függően munkalehetőséget teremtenek a munkanélkülieknek.
A Jászság már megmozdult
A most kiszélesített közmunkaprogram előnye az is, hogy ez esetben a kormány, a döntés meghozatala előtt, igyekezett alaposan tájékozódni. A Nemzeti Művelődési Intézet felmérést készített, ennek során 15 ezer közművelődési intézmény és önkormányzat, civil és művészeti szervezet igényeit hallgatták meg.
Úgy tűnik a kulturális közmunkások intézménye kedvező fogadtatásara talál a településeken. A minap jelentette be például a Nemzeti Művelődési Intézet Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Irodájának vezetője, hogy megyéjükben december 1-jétől 189-en állhatnak munkába, a kulturális közmunkások saját településükön művelődési házakban, könyvtárakban, önkormányzatoknál és civil szervezeteknél végzik majd feladataikat.
