A témában felelős helyettes államtitkár a minap sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: KSH statisztika szerint tavaly meghaladta a keresőképtelen napok száma a huszonegy és félmilliót, s ennek majdnem a fele stressz miatt esett ki. A felmérésekben részt vevő minden második válaszadó azt erősítette meg, hogy a stressz jelen van a munkahelyén.
Szerencsés a sorsa, akinek jó munkája van
Május elseje, a munka ünnepe előestéjén, népszerű ilyen témákról akár konferenciákat, vagy tájékoztatókat szervezni. Nagyon fejlett, magas szinten robotizált üzem dolgozóit kérdeztük arról, mit jelent az életükben a munkahelyi stressz.
– Valójában nem tudok, mit kezdeni ezzel a kérdéssel – mondja az Opel szentgotthárdi motorgyárának szerelősori operátora. – Tény, az embereknek vannak szorongásai manapság. Amikor bejövök a műszakba, s elmegyek a gyár kertjében álló, 1992-ben elsőként legyártott fehér Opel Astra mellett, előfordul, hogy arra gondolok, milyen szerencsés a sorsom, mert van munkám. És persze az is eszembe jut néha-néha, mi lenne akkor, ha elveszíteném? Hogyan fizetnénk a gyerek főiskolai tandíját, a számláinkat?
– Azt hiszem nincsen ma olyan magyar család, ahol ezek a kérdések ne vetődnének fel. Ez lenne a stressz? Nem hiszem. A mi motorgyári kollektívánk nagyon is összetartó. Olyan termelési folyamatban veszünk részt, ahol mindenki a másikra van utalva. Gondoljon csak bele, minden harminchat másodpercben legördül a szalagokról egy kész motor. Nem mehet ki egyetlen hibás motor sem tőlünk, ez alapkövetelmény – folytatta a szakember.
A mérnök szerint nem kicsi a felelősség
– Valóban így van – teszi hozzá a gyár egyik mérnöke. – Az ellenőrzés a beszállított termékek minőségének ellenőrzésével kezdődik, s a kontroll folyamatos és sokrétű végig a termelési folyamatban. Team munka van nálunk, de mindenki elsősorban azért felelős, hogy hibátlanul elvégezze a feladatát. Rendszeres képzésen vesz részt mindenki a gyárban. A felelősség persze nem kicsi, ha befejeződik a mostani fejlesztés százezer négyzetméternyi területen készülnek a motorok.
– Nézzen csak körül – mutat körbe. – Az ezen a több száz négyzetméternyi helyen mindössze hat ember dolgozik. A gyártósorok között vezető utakon szüntelenül jönnek-mennek a targoncák, a szállító járművek. A balesetek elkerülése miatt ki van jelölve, hol közlekedhetnek gyalogosan a dolgozók. A zebra itt azt jelöli, hogy ott a járműveknek van elsőbbségük. A gyárban OTP kirendeltség, több kantin, vásárlási automaták működnek. Egyes részlegekben sok a zöld növény. Azt mondják, akik régen dolgoznak itt, egyik-másik az alapítás óta, a helyén van. Ne csodálkozzon, ha a stresszről érdeklődik a dolgozóinál, azt kérdezik majd vissza: munkahelyi stressz, na tényleg, mi a csuda az?
Hétszázmillió euróba került a beruházás
Az Opel szentgotthárdi gyárában már nem állítanak elő autókat. Motorok sorozatgyártására terelődött a hangsúly. Az új – mintegy 700 millió eurós beruházással épült – Flex motorgyár fő terméke ez lesz. 2013 elején kezdték meg itt a termelést. Az Opel stratégiájának kulcsfontosságú eleme, hogy 2017-től az Opel autókba a legtöbb motort itt fogják gyártani.
– Így van- kapcsolódik a beszélgetésbe a gyárban dolgozó folyamatmérnök. – A felexibilis gyártási folyamat a többi között azt jelenti, az igényeknek megfelelően, gyorsan tudunk átállni az éppen igényelt motorok előállítására. A fejlesztések fő iránya az idő tényező. Olyan robotikus gépsorok és technológiák tervezése, amellyel lerövidül a gyártási idő. Míg a korábbi gépeken egy-egy folyamat volt megvalósítható, az új gépsorok átállás nélkül hat folyamat elvégzésére képesek.
A pszihológus szerint nehéz meghúzni a határokat
– Nálunk az a szlogen: az embereken múlik minden. Ez nem csak abban nyilvánul meg, hogy a motorgyárban mindenki mindenkit tegez, az igazgató a próbaidős munkást, a portás a mérnököt, a férfi a nőt és fordítva. A vállalat vezetői, a tulajdonosok, a fejlesztők is jól tudják, a termelési érdekeik csak akkor valósulhatnak meg, ha ott van az a team, amely jól érzi magát. Olyan emberek, akik nem stresszelnek, hanem elégedettek.
Műszakváltás van. A gyárkapukon özönlenek ki az emberek. Ki-ki beül a többnyire Opel márkájú autójába. Ki egy Corsába, ki egy Astrába. A vezető a szemet gyönyörködtető fekete szuper Opeljába, ki a mellette álldogáló színes tetős Opel cabriójába. A mérnök nem volt hajlandó elárulni, kié ez az autó.
– A munkahelyi stressz nagyon összetett dolog – teszi hozzá H. Ágnes pszihológus. – Nehéz elhatárolni, hol húzódnak a határok a vállalati, az otthoni, a magánéleti, a társadalmi stressz között. Az én tapasztalaton az, hogy manapság több az olyan stresszes ember, aki nem attól fél, hogyan végzi majd el a feladatait a gyárban. Sokkal inkább attól stresszel, hogy elveszítheti a családjának megélhetést nyújtó munkát. S ha ez megtörténik gyakran megoldhatatlan helyzetbe kerül valóban, merthogy maguk a társadalmi viszonyok olyanok, hogy még az is kérdéses, talál-e majd munkát magának. Azonkívül kérdőíves felmérésekre épülő munkahelyi stressz összegzéseket általánosítani, kivált forintosítani, semmiképpen sem tudományos.
