A megbeszélések témája lehet egyebek közt az INA fejlesztésének kérdése, továbbá a gázüzletág és a kiskereskedelmi üzletág sorsa. A horvátok az INA jelenlegi irányítási modelljének módosításáról is tárgyalnának, ugyanakkor Mosonyi György, a Mol felügyelőbizottságának elnöke egy interjúban kijelentette: a Mol nem adja fel irányítási jogát a horvát olajipari vállalatban.
Szerdán kezdődnek az egyeztetések
Horvát lapértesülések szerint szeptember 18-án, szerdán kezdődnek tárgyalások a felek között. A Molnál nem cáfolták ezt a dátumot, de a magyar olajtársaság tartja magát ahhoz a korábban is követett gyakorlathoz, hogy nem kíván a sajtóban kommunikálni az egyeztetések menetéről.
A horvát kormány augusztus elején hagyta jóvá az úgynevezett „tárgyalási keretet”, amelyben kilátásba helyezte a felek közötti szerződések, köztük az úgynevezett részvényesi szerződés újratárgyalását is, továbbá döntött arról, hogy a megbeszéléseket horvát részről Ivan Vrdoljak gazdasági miniszter és Mladen Pejnovic, az állami vagyonkezelő igazgatója vezeti.
A magyar tárgyalók személyéről a Mol szintén nem kommunikál.
Az INA jóval sikeresebb is lehetne
A horvát gazdasági miniszter véleménye szerint a tárgyalásokon vállalatvezetési, költségcsökkentési és nyereség-megosztási kérdéseket kellene megvitatni, valamint foglalkozni kellene szénhidrogén-feltárási és -kitermelési kérdésekkel, a finomítói és a kiskereskedelmi üzletággal, valamint a gáz kereskedelmének kérdéseivel is. „Az INA jóval sikeresebb vállalat is lehetne annál, amilyen most. Erről akarunk tárgyalni a Mollal” – jelentette ki Ivan Vrdoljak a tárgyalási keretet jóváhagyó kormányülésen.
Mosonyi György, a Mol felügyelőbizottságának elnöke a Reuters hírügynökségnek adott, múlt hét pénteken megjelent interjújában kijelentette, hogy a Mol nem adja fel irányítási jogát a horvát INA olajipari vállalatban. Mosonyi úgy nyilatkozott: elképzelhető néhány változtatás a Horvátországgal kötött részvényesi szerződésben, például a vétójogokkal kapcsolatban. Azt mondta optimista, lehetséges a megegyezés és egy új növekedési stratégia lefektetése az INA-nál. „Teljesen biztos vagyok benne, hogy a sikeres tárgyalásokon rendezni tudjuk azokat az apró különbségeket, amelyek néha felmerülnek a két részvényes között” – idézte a hírügynökség az fb elnökét.
A Mol kárpótlást kér a korábbi veszteségekért
Mosonyi György megerősítette a sajtóértesüléseket, hogy a Mol kész a gázüzletág miatt perelni Horvátországot 2 milliárd kunára (mintegy 80 milliárd forint), hogy így kárpótolják a Molt a károkért. Szerinte ez kulcsfontosságú része lesz a tárgyalásoknak, mert a horvát kormánynak már 2009-ben át kellett volna vennie a gázüzletágat. Azt mondta: Zágráb az utolsó négy évben pénzügyi kárt okozott az INA-nak és az INA részvényeseinek, a Mol nem hajlandó a további veszteségeket elviselni, és kárpótlást kér a korábbi veszteségekért.
A veszteséges gázüzletág átvételéről szóló keretszerződést 2009. január 30-án írta alá a Mol, a horvát kormány és a Plinacro állami tulajdonú gázvezeték-üzemeltető vállalat. Abban állapodtak meg, hogy a Plinacro 514 millió kunáért (20,15 milliárd forint) megveszi az INA okoli gáztárolóját, a gázkereskedelmi tevékenység értékesítésére vonatkozó szerződést pedig 2009. július 1-jéig kell megkötni. Megállapodtak abban is akkor, hogy az INA által átadott gáz értékesítési ára fokozatosan eléri az importárat 2010 és 2014 között, ezzel párhuzamosan a kormány és az INA hosszú távú bányajáradék-megállapodást köt az INA horvátországi szénhidrogén- termelésével kapcsolatban. Az okoli gáztározó a Plinacróhoz került, de Jadranka Kosor kormánya 2010. december 1-jéig halasztotta a gázkereskedelmi üzletág átvételét, majd 2010 végén végképp elállt az ügylettől.
Kihallgatásra idézték a horvátok a Mol-vezért
Zágrábi lapértesülések szerint szeptember 25-ére beidézték kihallgatásra Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját az Ivo Sanader elleni korrupciós ügyben, s a magyar hatóságokat is megkeresték. A Legfelsőbb Ügyészség a hírt megerősítette, válaszolt a horvát hatóságoknak, ennek tartalma azonban nem ismert. A horvát hatóságok már korábban is jelezték, hogy az ország uniós csatlakozása után gyanúsítottként fogják beidézni az olajipari cég vezetőjét, mert azzal vádolják, hogy lefizette Ivo Sanader volt kormányfőt.
A Mol fejlesztene Horvátországban…
A Mol még 2003-ban, az INA privatizációja során szerzett 25 százalékot a horvát olajvállalatban, majd később 49,1 százalékra emelte tulajdonosi hányadát, a horvát kormány pedig 44,8 százalékos tulajdonosa az INA-nak. A Mol az 50 százaléknál kisebb tulajdonosi részesedése ellenére irányítási jogokkal rendelkezik az INA-ban.
Horvát részről korábban többször is bírálták az INA irányításán belüli viszonyokat, azt állítva, hogy a horvát felet képviselő igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok hátrányban vannak a Mol delegáltjaival szemben. Az ezzel kapcsolatos kritikák azután erősödtek fel ismét, hogy a zágrábi megyei bíróság 2012 novemberében tíz év börtönbüntetésre ítélte nem jogerősen Ivo Sanader volt horvát kormányfőt. A per egyik vádpontja szerint Sanadert a Mol megvesztegette az INA irányítói jogaiért cserében. Az ítélet nyomán Horvátországban többekben felvetődött, hogy a horvát kormánynak felül kellene vizsgáltatni az INA részvényesi szerződését.
A horvát kormány által augusztusban elfogadott tárgyalási keret egyebek közt azt is tartalmazza, hogy a Mol nem hajtotta végre a vállalt fejlesztéseket, az INA finomítóinak modernizálását például felfüggesztette. Mosonyi György ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a Mol többet akart volna befektetni az INA-ba, de ezt akadályozta a zágrábi kormányzat. Mosonyi hangsúlyozta: szeretnének több pénzt betenni a finomításba, az értékesítésbe, a kutatásba és kitermelésbe, de ehhez kell a másik részvényes támogatása is, mivel ők adják az engedélyeket. Konkrét példaként említette, hogy Fiumében (Rijekában) egy 400 millió eurós beruházást nem tudtak elkezdeni az engedélyeztetési nehézségek miatt.
