Átláthatóságot ígérnek
Lázár János keddi budapesti sajtótájékoztatóján közölte: ez a lépés a pályázati értékelési rendszer átláthatóbbá tételét követi, s várhatóan a héten megteszi a javaslatát.
Jelezte, hogy szerdán Brüsszelbe utazik egyebek mellett azzal a reménnyel, hogy pont kerül az úgynevezett aszfaltügy végére, s a várt 120-150 milliárd forint bírság helyett 45-50 milliárd forinttal „megúszhatja” az ország, ami később felhasználható lesz. Ez egy hároméves kellemetlen ügy lerendezését jelentheti – értékelt.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
Foglalkoznak a versenyképességgel
A tárcavezető beszámolt arról is: vita van arról, hogy az unió szerint Magyarország túl gyorsan akarja lehívni a forrásokat, ő azonban azon az állásponton van, hogy ez a gazdaság átalakítása, a régió felzárkóztatása érdekében szükséges.
Lázár János jelezte azt is, hogy a kormány megbízta a KPMG-t, hogy készítsen tanulmányt a 2007 és 2014 közötti uniós források hasznosulásáról. Tudatta, hogy november 15-ig a kormány kihelyezett ülést tart, amelyen az állam teljesítményét és a versenyképességet értékeli.
Saját lábra kell állni
A miniszter kérdésre arról is beszélt: korántsem biztos, hogy 2020 után ilyen volumenű EU-s forrásokhoz fog jutni az ország, s a támogatási rendszer is érdemben változhat. Erre minden szereplőnek fel kell készülnie és jól kell felhasználni a mostani keretet – jelentette ki, hozzáfűzve, ha ez nem segít a versenyképességen, akkor „nem tudja, mi”.
Előbb-utóbb a magyar gazdaságnak a saját lábára kell állnia, „a létjogosultságát és az önálló, lélegeztetőgép nélküli működőképességét bizonyítania kell” – fogalmazott. „Az a világ, hogy a hiányzó jövedelmet kiegészítjük európai uniós forrásokkal – legyen szó akár egyetemi tanári fizetésről, vagy vállalkozói profitról -,(…) véget ér” – hangoztatta.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Járulékcsökkentés belengetve
Egy másik kérdésre leszögezte: nem tervezik a tulajdonviszonyok átrendezését, meggyőződése szerint elvégezték, amire az állam érdekében szükség volt. Ellenben az megfontolást érdemel, hogy bérnyomás van a gazdaságban, s mivel megvalósulóban van a teljes foglalkoztatás, az a következő években béremelést fog indukálni.
Ezért kell a kormánynak a járulékcsökkentéssel kapcsolatos nemzetgazdasági minisztériumi terveket megfontolnia – magyarázta a tárcavezető.
Lesz létszámleépítés
Lázár Jánost kérdezték a közszféra létszámleépítéséről is. Kifejtette, hogy a háttérintézményi átszervezések miatt ez folyamatban van. Indoklása szerint az unióban Magyarországon a legnagyobb az állami foglalkoztatottak aránya, s a munkaerőhiány miatt most minden gond nélkül „át lehet vezetni őket” a piaci foglalkoztatásba. Hozzátette: nem egészségügyi dolgozók vagy pedagógusok leépítéséről van szó.
A minisztert azt a hírt nem kívánta kommentálni, hogy Spéder Zoltán kiszállt az FHB-ból és lemondott elnöki tisztségéről. Annyit mondott, jó személyes viszonyban van Spéder Zoltánnal. „Azt remélem, ezután jobb lesz neki” – jegyezte meg.
Szintén kérdésre a nagypénteki munkaszüneti nap ügyében úgy nyilatkozott: a kormány még nem döntött, a téma a nemzetgazdasági miniszter asztalán van, a következő kormányülésen mérlegelik a kérdést.
